K-Monitor Adatbázis

Őrizetbe vettek egy magyar férfit, aki külföldi állampolgároknak azt ígérte, pénzért elintézi ottani tisztviselőknél, hogy afrikai országoktól tiszteletbeli konzuli pozíciót kapjanak – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t.

Olimpiai attaséként teljesít majd szolgálatot a 2024-es párizsi nyári olimpia és paralimpia idején Deutsch Domonkos, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő unokaöccse – közölte a Telex megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Közbeszerzési kérdések miatt javasolt még múlt héten a választás hetére egy nemzetbiztonsági bizottsági ülést a bizottság négy fideszes tagja, csakhogy halaszthatatlan kampányfeladatokra hivatkozva lemondták az ülést kedden, miután Stummer János jelezte nekik: a Direkt36 magyar külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadámadásról szóló cikkét követően várják az ülést, és meghívnák arra a kibervédelmi intézet vezetőségét is, hogy számoljanak be a történtekről.

Szijjártó Péter amikor megkapta az orosz kitüntetését, akkor már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit. Már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is.

Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették. Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel.

Az előre jelzettnél jóval magasabb gazdasági növekedés miatt Magyarország kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az Európai Unió helyreállítási alapjából, mint azt korábban tervezték – írta a Népszava, és a lap azt is megállapítja, hogy Magyarország várhatóan a harmadik lesz a legtöbb forrást elveszítő tagországok listáján Belgium és Hollandia után. 2511 helyett 2050 milliárd érkezhet majd gazdaságélénkítésre, ami 18 százalékos csökkenés. Hogy ehhez a pénzhez hozzá lehessen jutni, a magyar kormánynak meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal, hogy mire használja fel 2026-ig, eddig azonban a tárgyalások nem vezettek eredményre.

A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.

183 millió eurónyi, vagyis 64 milliárd forintnyi ún. kedvező finanszírozáshoz jut Magyarország az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal történő megállapodás eredményeként, közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a hírt a Facebookján, miközben egyszer sem ejtette ki száján a hitel szót. (...) A videóban arra nem tértek ki, mit jelent pontosan a kedvezőbb kamatozás, bár a kormánynak úgy alapvetően nem igazán okoz problémát az adósságképzés mostanában.

Miután a Miniszterelnökség augusztus 4-én közleményben jelezte, hogy jogi lépéseket tervez a 77 milliárdos Norvég Alap elbukása miatt, pénteken a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.Még július 22-én írtunk arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.

Mostani formájában nem hagyná jóvá az Európai Bizottság a magyar kormány helyreállítási alapra benyújtott tervezetét, írja uniós hivatalnokokra és diplomatákra hivatkozva a Politico. A lap szerint bár a Bizottságnak hétfőig kellene igent mondania a magyar tervekre, a brüsszeli vezetés szerint nem elegendőek a tervben megfogalmazott korrupcióellenes intézkedések.