Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.
Egy listára került Orbán Viktor vejéhez, és a miniszterelnök fogászához kapcsolható ügy. Az Elios-ügyben, illetve a fogászati machinációkban az a közös, hogy mindkettőben vizsgálódott az OLAF, majd a magyar ügyészség is nyomozást rendelt el.
A botránykővé vált 1,35 milliárdos egyetemi beruházás költségének csak a töredékét teszi ki a hagyományos kínai orvoslással foglalkozó részleg létrehozása: az intézet egy emeletet foglal majd el a most épülő hat emeletes Szentkirályi utcai épületben. Egyelőre csak 220 millió forintról van kormányhatározat, összességében viszont milliárdokba fog kerülni a 15. kerületben induló másik kínaimedicína-projekt – a hagyományos kínai gyógyászati központ céljaira átadott mintegy 6500 négyzetméternyi ingatlan olyan rossz állapotban van, hogy az épületeket lényegében a szerkezettől újjá kell építeni.
Mivel most decemberben maradt egy kis pénz a központi költségvetésben, amiből a kormány óriási pénzszórást rendezett, a Pannonhalmi Területi Egyházmegye is kapott 5,1 milliárdos fejlesztési támogatást.
A múlt heti, EU támogatásokról szóló vitanapon is elmondta Lázár, hogy a céljuk az, hogy a pályázatok nyerteseinek 100 % előleget adhassanak. A Brüsszel által preferált 30 százalék helyett ugyanis ezentúl a támogatás 50 százaléka előlegként felvehető (úgynevezett támogatói előlegek), ez azonban 75 százalék is lehet kutatás-fejlesztés esetén, állami intézményeknél pedig 100 százalék is. 50 százaléknál többet kaphatnak a “sima” pályázók is, ha megfelelő “likviditási tervvel” rendelkeznek. Ebben a cikkben pedig arról olvashatunk, hogy Brüsszelnek komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az elnyert támogatásból a közbeszerzés lefolytatása után a nyertes az unió által engedett max 30 százalék helyett 50 százalék előleget is kifizethet a beszállítónak “hozomra” (ún szállítói előleg). A hírek szerint már 200 mrd forint kifizetése áll emiatt.
Matolcsy 2000-ben, új gazdasági miniszterként az állami gyógyfürdőfejlesztésben látta a gazdaságfejlesztés eljövendő mintaprogramját.
Itt még célokat is kitűztek, tehát meg lehet nézni, hogy mindez hogyan sikerült.
Azóta kiderült, hogy egy 1975-ös fejlesztési tervre építették az országos stratégiát.
A laza tervet nagyon hebehurgya megvalósítás követte, és a legkritikusabb kérdésekkel mintha nem is foglalkozott volna az állami irányító.
Úgy néz ki, hogy semmi nem valósult meg a célokból. Sőt, mintha érdemi hatása se lett volna a nagy pénzszórásnak.
Bár sokkal több fürdőnk lett, ezek ma is ugyanazokkal problémákkal küzdenek, amik már az első fejlesztési tervbe is bele voltak kódolva.
1,5 milliárd, részben uniós forintból újították fel a termálfürdőt, és építettek ki geotermikus fűtési rendszert Nagyszénáson 2015 végére. A projekt évekig húzódott, és egy helyi önkormányzati képviselő szerint végül szabálytalanul valósult meg: hiányos az engedélyeztetése, a rákötések nem valósultak meg, a termálfürdő kihasználatlanul működik, a felesleges termálvizet pedig visszasajtolás helyett egy titkos csövön a közeli patakba vezetik. Videóriport.
Sok cikket írtunk már arról, hogyan járnak pórul Magyarországon a nagyszabású építőipari projektekbe bevont alvállalkozók, akik a tulajdonképpeni munkát elvégzik. A most bemutatandó történet sem végződik happy enddel, legalábbis azok számára, akik évek óta várnak a pénzükre, viszont képet kapunk arról, hogyan lehet több száz millió forintokat eltüntetni úgy, hogy ez a hatóságokat cseppet se érdekelje.