Jogszabály-módosítással egyértelműsíthetik a hálapénz elfogadásának törvényi hátterét – derül ki az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosítási javaslatból.
Korrupció, lopás, hazaárulás – élesen bírált az ellenzék, de hiába. A törvényalkotási bizottság kormánypárti többségét nem tudta meggyőzni. A tervezett titkosítási időt megduplázó változtatás kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.
Jogbizonytalanság van a kenőpénz esetében a Legfőbb Ügyészség szerint, ezért módosítani kell a büntető törvénykönyv hálapénzre vonatkozó törvényét -írja a Magyar Hírlap.
Néhány száz büntetőügy kerülhet rövidesen a Kúriára az Alkotmánybíróság (Ab) szigorúbb halmazati büntetéskiszabási szabályokkal kapcsolatos júliusban kihirdetett döntése nyomán - állítja Kónya István, a Kúria elnökhelyettese.
Nem egyértelmű a Btk.-ban, hogy a hálapénz utólagos elfogadása vesztegetésnek minősül-e, ezért a a Legfőbb Ügyészség a passzus módosítását javasolja. Bár a Btk.1978 óta tiltja, kifejezetten a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért még senkit sem ítéltek el.
Jogszabály-módosítást kezdeményezett a Legfőbb Ügyészség, mert a törvény nem szabályozza egyértelműen, hogy elfogadható-e utólag az előre nem kért hálapénz.
A jogszabály módosítását kezdeményezik a minisztériumnál. Az érvényben lévő jogszabályok szerint előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag adott, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.
Jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében a Legfőbb Ügyészség, amely a Magyar Rezidens Szövetség kezdeményezésére vizsgálta meg ezt a kérdést.