K-Monitor Adatbázis

Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.

Kiugróan magas áron adott el tavaly tavasszal a magyar kormánynak lélegeztetőgépeket egy maláj üzletember, Vinod Sekhar. A gépeket Kínából szerezte be, és ő volt a magyar kormány legnagyobb üzleti partnere ezen a téren. A momentumos Tompos Márton videójából kiderül, hogy a maláj üzletember a magyar kormánnyal megkötött üzelt után, a járványválság kellős közepén vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot.

Nemcsak a lélegeztetőgépek felhalmozására költött feleslegesen az állam, hanem a beüzemelésükre is. Mindez gigászi pénzekbe került, 6000 gépről pedig nem tudni, milyen szerződés alapján készítették fel az esetleges használatra.

Ott volt, ott van, de vajon meddig lehet még a jövőben is a tőzsdeparketten az Ott-One Nyrt. Tavaly úgy tűnt, hogy a cég megfogta az isten lábát: milliárdos egészségügyi üzleteket kötött, lélegeztőgépeket és maszkokat vett Kínából, láthatóan jó kapcsolatba került a magyar állammal. Aztán idén robbant a bomba: a cég könyvvizsgálója csalás gyanúját jelezve felmondott. A cég vezetése megosztotta velünk a saját értelmezését.

Szijjártó Péter az Afrikából induló migráció megfékezését a magyar gazdasági jelenlét növelésével orvosolná. A külügyminiszter járt abban az egyiptomi infúziógyárban is, amely az egyik legnagyobb magyar munkahelyteremtő projekt volt a térségben, de végül befuccsolt.

A járvány újabb vámszedői bukkantak fel az egészségügyi beszerzésekben: a Fideszhez közel álló üzleti körök ráeszméltek, hogy a kormány lagymatag tesztelési gyakorlata ellenére is nagyon nagy pénz van a gyorstesztekben.

Munkatársanként 1,2 milliárd forintos árbevétel, állami milliárdok, uniós támogatások, majd egy büntetőfeljelentés az MNB-től.

A teljes külkereskedelemre látható hatása volt itthon a járvány miatti importnövekedésnek, különösen az iszonyatosan drága lélegeztetőgép-beszerzéseknek.

Van, aki támogatást bukna, ha a raktárban porosodó gépekből venne. Igaz, a darabár most sokkal olcsóbb, mint amikor a külügy fürkészei vették százával, ezrével a lélegeztetőket.