K-Monitor Adatbázis

Az internetes titkosítások többségét fel tudja törni az amerikai és a brit titkosszolgálat az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szerint. Az ügynökségek több mint tíz éve dolgoznak az internet lehallgatásán.

A londoni fenyegetések miatt a The Guardian című londoni napilap megegyezett a The New York Times (NYT) amerikai újsággal, hogy hozzáférést biztosít számára az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusa, az Edward Snowden által kiszivárogtatott egyes titkos dokumentumokhoz.

Glenn Greenwald az az újságíró, aki elsőként hozott nyilvánosságra az amerikai hírszerzés volt informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokat. Élettársát, David Mirandát vasárnap a terrorizmus elleni brit törvényre hivatkozva több órára feltartóztatták a Heathrow repülőtéren, kihallgatták, elkobozták számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. Mirandának fel kellett fednie az elektronikus postafiókjához és a közösségi oldalakhoz használt jelszavait is.

A Snowden-ügy feltárásában bevetett brit módszerek a szólásszabadságot veszélyeztetik az Európa Tanács szerint. A brit titkosszolgálat már feldúlta a Guardian szerkesztőségét, és valószínűleg törvénytelenül tartóztatta fel és hallgatta ki a lap egyik újságírójának az élettársát.

A kínai hatóságok azzal gyanúsítják az angliai székhelyű GlaxoSmithKline gyógyszercéget, hogy közel félmilliárd dollárt juttatott helyi hivatalnokoknak és orvosoknak, hogy ezzel olajozza meg ottani értékesítését.

A világ nemzetközi telefonos és internetforgalmának jelentős részét bonyolító optikai kábelek forgalmába is bele tudnak hallgatni az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) munkatársai, a brit titkosszolgálat közreműködésével.

A brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a húsz vezető, fejlett és felzárkózó gazdasági hatalom (G20) két magas szintű londoni értekezletén is lehallgatta a résztvevők elektronikus és telefonos adatforgalmát - írta hétfőn a Guardian.

A brit titkosszolgálatok lehallgatták a 2009-es G20 találkozók résztvevőit; folyamatosan figyelték a telefonforgalmat, hozzáfértek a BlackBerry okostelefonokon folytatott levelezéshez, és jelszavakat is ellopták – derült ki a Guardian által ismertetett dokumentumokból.

Nem érti a Google vezére, miért nyaggatják azzal, hogy a cég fizessen több adót. Szerinte pontosan annyit fizet, amennyit előírnak számára, ha ennél többet akarnak, változtassák meg a törvényt.

Legalább 18 500 milliárd dollárt rejtettek el offshore központokban az Oxfam becslése szerint. A szegénység és igazságtalanság ellen küzdő nemzetközi szervezet szerint ezzel több mint 156 milliárd dollárnyi adóbevétel tűnik el a költségvetésekből.