Beszáll az állam az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények rezsiköltségébe, de csak akkor, ha azt bevett egyházak működtetik. A készülő kormányrendelet-tervezetek szerint a köznevelésben az egyszeri fejenkénti kiegészítő támogatás 19 626 forint lesz, míg a szociális-egészségügyi ágazatban jóval több, ellátottanként 194-388 ezer forint.
Emellett a kormány a hittantanárok béremelését is külön fizeti.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken benyújtott törvényjavaslatából az olvasható ki, hogy ez most nem mindenütt van így.
Épp akkor törli el az állam szociális ellátási kötelezettségének törvényi garanciáit az Orbán-kormány – s javasolja a bajba jutottaknak, hogy keressenek menedéket az egyházaknál –, amikor minden korábbinál nagyobb veszélye van egy újabb szociális válság kirobbanásának.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
A gyakorlat a kormánynak nem tetsző szervezetek adminisztratív ellehetetlenítését célozza. A bunkósbot ezúttal is az ÁSZ. A Békemeneteket szervező CÖF-CÖKA-ra viszont nem sújt le, mert az a hatalom szerint nem végez a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet.
A kormány törvényjavaslata szerint újabb, XII. és V. kerületi állami ingatlanokat adnak át ingyenesen alapítványi és egyházi tulajdonba. Olyan ingatlan tulajdonjogának átadását is törvénybe foglalják, ami még fel sem épült. A Balog Zoltán vezette reformátusok két ingatlant kapnak, az egyiken konferenciaközpont-létesítési terveiket valósíthatják meg.
Az egyházi iskolák előnyben részesítése – ha ténylegesen van ilyen szándék – jóval trükkösebben történik annál, semhogy az a költségvetési törvényből kiderüljön. A módszer a kormány kezében az egyházak kézből etetésének egyik bevett formája.
