K-Monitor Adatbázis

A kormányfő veje immár hivatalosan is óriásvállalkozó: három hónapja még csak 5 cégben látszott érdekeltnek, ma már 17-ben. Legutóbb azt a Longoria Holding Zrt.-t vette a nevére, amelyhez egy visegrádi és egy belpesti – ötcsillagos álomhotellé fejlesztendő – gigaépület tartozik.

„Ezt a csomagot Magyarország kormánya juttatta el önhöz és családjához” – hirdetik kék alapon fehér betűkkel azok a dobozok, amelyekben az úgynevezett Rászoruló személyeket támogató operatív program (RSZTOP) keretében kiosztott élelmiszersegélyek jutnak el a szegény, kisgyermeket nevelő családokhoz. A felirat tényszerűen igaz, csak – ahogy mondani szokták – nem fejti ki a valóság minden részletét. Először is a dobozok tartalmát az Európai Unió forrásaiból vásárolták, vagyis főként a holland és német adófizetőknek tartoznak értük hálával a rászorulók – illetve azok, akik az erre a célra kiírt, és megfelelően irányított közbeszerzéseken leszállíthatták a dobozokba kerülő termékeket. Hadházy Ákos, az LMP társelnökének legújabb kutatásai szerint ugyanis az derült ki, hogy lényegében egyetlen cégcsoportra írták ki a pályázatokat, és ha valaki más is elindult, azt kizárták vagy ajánlatukat érvénytelenítették.

Andrej Babiš, a hétvégi cseh választások legesélyesebb miniszterelnök-jelöltje Magyarországon is félmilliárd eurós (150 milliárd forintos) forgalmat generáló cégcsoporttal bír. Mezőgazdasági integrációja és élelmiszeripari portfóliója kísértetiesen hasonlít Csányi Sándor agrárérdekeltségi körére.

5,2 milliárd forintnyi osztalékot vett ki cégeiből a felcsúti polgármester és felesége, ez rekord.

Az a cég tűnt fel a jobb sorsa érdemes szigetközi víz befektetőjeként, amely korábban nagybevásárlásokat intézett a magyar médiapiacon.

Az elmúlt évben sem tétlenkedtek az áfával trükköző vállalkozások, a NAV összesen 1609 esetre derített fényt, az elcsalt adó mértéke pedig meghaladta a százmilliárd forintot – tudta meg a Magyar Idők. Tavaly az előző évhez képest 420-szal több trükkös ügyletet sikerült lefülelni, többek között az ekáernek és az e-útdíjrendszernek köszönhetően.

Több ezermilliárd forintnyi uniós pénzt kaptak cégek az elmúlt években azért, hogy fejlesszék magukat. A Direkt36 kutatásaiból kiderül, hogy sok cég ezek közül tönkre ment, köztük van egy olyan vállalkozás, amelynek egyik tulajdonosa jelenleg az egyik legfontosabb állami cég vezérigazgatója. Ők is úgy vettek fel EU-s pénzt, hogy közben tudták, bajban vannak.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbra is nagyon fertőzött terület.

Húsnagykereskedő cégek csalhattak el több milliárd forintnyi áfát a gyanú szerint, a cégháló egyik vállalkozása a CBA-ba szállít, a másik pedig hűtőházakba, ahonnan pedig éttermekbe, közétkeztetésbe kerül az áru.

A gabonakereskedők listázták az áfacsalónak tűnő cégeket, és erről az adóhivatalt is értesítették. Hasonlóképpen jártak el más, az élelmiszeriparban érdekelt cégek is, a bejelentők azonban úgy érzik, az akciónak nem sok haszna volt. A NAV szerint viszont nem is tudhatnak arról, hogy az átadott információikat mire használták fel, és hány gyanús cég ellen indult nyomozás.