K-Monitor Adatbázis

Az Action For Democracy (AfD) nevű szervezet nyolc alkalommal, összesen 1 848 603 106 forint támogatást utalt ki a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM, Márki-Zay Péter vezette civil mozgalom) számlájára, ami közvetetten az ellenzék választási kampányához kapcsolódó tevékenységeket finanszírozott. Az MMM 2022. március-július között ebből 1,4 milliárd forintot utalt a Datadatnak, mellyel kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátása tárgyában kötött szerződést.

Ezen kívül az AfD-től 148 millió forintot kapott a Datadathoz tartozó Dat-Adat Professional Kft., 1 milliárd forint került az Oraculum 2020. Kft-hez (az Ezalenyeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója), a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. pedig 3,5 millió forintot kapott. Az AfD más magyarországi szervezetek tevékenységét is támogatta, az utalás napján számított árfolyamokkal 3 014 643 717 forint összegű támogatást juttatott a magyarországi civil szervezetnek, illetve az említett vállalkozásnak.

Az ügyben egy titkosszolgálati dokumentum is megjelent arról, mi áll a 2022-es választások pártfinanszírozásairól szóló jelentésben, amit a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is megtárgyalt. A jelentést eredetileg 2052-ig titkosították, de a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté kezdeményezésére feloldották azt.

Az Action for Democracy szerint a kormány politikai célok szolgálatába állította a titkosszolgálatokat, de így sem tudott jogsértést rájuk bizonyítani, lévén a magyar kampányfinanszírozási szabályok szerint a támogatott civil szervezetek nem voltak jelölő szervezetek, így az ő támogatásuk - hasonlóan a Megafon-hoz vagy a CÖF - höz, nem számít kampányfinanszírozásnak.

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.