Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítana 13 beruházást a kormány. Egyszerűsítenék az ezekkel összefüggő hatósági ügyeket és főispánokat is ráállítanának a projektekre. A deklarált cél a beruházások gyorsítása, az energiaimport-függőség csökkentése és az adóbevételek növelése.
Gondosan felépített kormányhű hálózat igyekszik blokkolni a környezetvédelemben mértékadó szakértői és civil hangokat, és próbál megágyazni az orbáni iparpolitikának.
Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat.
Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.
Beszáll az állam az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények rezsiköltségébe, de csak akkor, ha azt bevett egyházak működtetik. A készülő kormányrendelet-tervezetek szerint a köznevelésben az egyszeri fejenkénti kiegészítő támogatás 19 626 forint lesz, míg a szociális-egészségügyi ágazatban jóval több, ellátottanként 194-388 ezer forint.
Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.
Duplán megvezette a kormány az embereket: miután megkurtította a választások előtt fixre beígért rezsicsökkentést, a környezettudatosan saját napelemek telepítésére készülőket olyan helyzetbe sodorta, hogy ne érje meg nekik a beruházás.
Magyarországon is látszanak a nyomai annak az orosz oligarchának, aki az amerikai külügyminisztérium vizsgálati anyaga szerint egy társával együtt 2014 óta a világ kéttucatnyi országában legalább háromszázmillió dollárt fordított külföldiek befolyásolására.