K-Monitor Adatbázis

Befektetőtársával együtt bő 160 millió forintos tőkeemelést hajtott végre tucatnyi napenergiás cégének egyik zászlóshajójánál, a Komlosolnál Horváth Gergely, a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi vezérigazgató-helyettese.

„A Molt akarjuk. Már most is van benne némi érdekeltségünk” – ezzel a kijelentéssel sokkolta a Magyar Hírlap újságíróit Megdet Rahimkulov egy 2003-as interjúban. A megelőző években rendszeresen téma volt a magyar sajtóban, hogy oroszok, különösen az Európát földgázzal ellátó Gazprom a magyar olajipari cégre pályáznak. Rahimkulov kijelentése azért jelzett előre fordulatot, mert korábban még az orosz gázóriás menedzsmentje nevében cáfolta a Mol-felvásárlással kapcsolatos pletykákat.

A tatár származású Megdet Rahimkulov a negyvenes éveinek végén járt, amikor egy alig pár évvel korábban alapított orosz állami cég menedzsereként Magyarországra érkezett a rendszerváltás után. Cégvezetőből hamarosan milliárdos banktulajdonos lett, bő tíz évvel később pedig Magyarország leggazdagabb embereként tért vissza Oroszországba.

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

Az elmúlt két és fél év alatt egészen bizarr üzletek köttettek a Mátrai Erőműről. Végső soron a magyar állam hatalmasat bukott, míg Mészáros Lőrinc és cseh partnerei jót kerestek rajta. Néhány részlet csak idén nyáron került nyilvánosságra, és ezek alapján már jól rekonstruálható a történet.

Noha egy hónapja még úgy tűnt: semmi akadálya, hogy az energiahivatal elnöke automatikusan meghosszabbíthassa lejáró mandátumát, Dorkota Lajos alól most mégis kirúgták a széket. Nehéz volna másként értelmezni, hogy utódja az a Horváth Péter lett, akit anno Dorkota váltott - miután Horváth szakmailag zátonyra futtatta a hivatalt.

A kormány mindig is kiemelten figyelt a jellemzően német tulajdonú, magyarországi autógyárakra, ezek termelik ugyanis a magyar GDP 5 százalékát. A kormány számára a német autóipar és a német gazdasági kapcsolatok annyira fontosak, hogy ezek egyengetésére egy külön tanácsadót is alkalmaznak. Ő Klaus Mangold német üzletember, aki korábban a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt.

Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul. Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adásvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért.

Az MVM 17,44 milliárd forintért vásárolta meg a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladék-feldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. A vállalkozó elég jó üzletet kötött, de nem egy piaci szereplővel, hanem a magyar állammal. Nagyon komoly átvilágítás kezdődhet a cégnél, feltéve, hogy a vírus végre engedi a szükséges üzleti lépéseket.

A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön a Kormányinfón, a tranzakció értéke 17,44 milliárd forint volt. Interjú Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel.