K-Monitor Adatbázis

Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál – olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala.

Egyre gyakrabban panaszkodnak a német vállalatok, amiért masszív jogsértések érik őket a hatóságok részéről, sőt időnként már az is megesik, hogy a magyar állam kisajátítja őket. Szinte hihetetlen, hogy ilyesmi az EU kellős közepén megtörténhet, és mégis: több társaság is panaszkodik, hogy a hatalom a megszerzésükre játszik

Az Opus-csoport új cége, az Opus E-line elektromos, híradástechnikai célú közműveket építene.

Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

Paár Attila közbeszerzéseken taroló cégcsoportja új üzletágba vág bele.

Tóth Bertalan két és fél éve perelt az adatokért, a kormánynak most 15 napot adott a bíróság azok kiadására.

Közel 630 millió forint állami támogatást kapott napelempark-fejlesztésre egy Mészáros Lőrinchez köthető projektcég, amelynek tavaly a vezetéképítést is engedélyezték. Méghozzá úgy, hogy Magyarországon 2021 óta nem lehet engedélyeztetni kereskedelmi célú napelemes erőműveket. Nemrég kiderült, hogy tovább csúszik a hálózati csatlakozás lehetősége – pedig rengeteg cég áll sorban, összesen másfél paksnyi kapacitás vár befogadásra.

Egy éven belül már a harmadik alkalommal, együttesen csaknem egymilliárd forinttal emelték meg a tulajdonosok a Boxy Logisztikai Zrt. jegyzett tőkéjét.

Gondosan felépített kormányhű hálózat igyekszik blokkolni a környezetvédelemben mértékadó szakértői és civil hangokat, és próbál megágyazni az orbáni iparpolitikának.