Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.
Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért.
Hatalmas versenyben Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. nyerte a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését - derül ki a keddi Közbeszerzési Értesítőből.
Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért. Sőt, a közpénzből működő MTVA-nak még földgázra is futja.
A kormányfő felcsúti barátjának érdekeltége is sápot húz a fűtőanyag-tarifa hálózati díjelemének 20 forintos, 80 százalékos emeléséből - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan MSZP-társelnök.
A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.
Többet kell fizetnie a gázszolgáltatásért a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő szolgáltató ügyfeleinek, mint az állami MVM-nél. Az MSZP társelnöke szerint ez érthetetlen, mivel a díjakat a kormány határozza meg. Tóth Bertalan az ügyben feltett írásbeli kérdésére Koncz Zsófia államtitkár nem válaszolt érdemben. Az ellenzéki politikus szerint ez azért is pikáns, mert az államtitkár anyja Mészáros Lőrinc gázszolgáltató cégének az egyik vezetője. A kormány Híradónkkal azt közölte: az Opus Tigázé a leghosszabb hálózat, ezért magasabb a rendszerhasználati díj is.