K-Monitor Adatbázis

Kocsis István, az MVM vezérigazgatója sajnálja, hogy nem épült meg az RWE-nek odaígért két új ligniterőmű. Az akkor még az ÁPV-nél dolgozó vezető írta alá erről a szerződést 1995-ben, amelyet az Orbán-kormány felmondott, és az állam 30 millió dollárt bukott ezen.

Különös körülmények között adta el az állam 1995-ben a Mátrai Erőművet: egy nappal a szerződéskötés előtt egy titkos kiegészítés 26 millióval fejelte meg a 74 milliós vételárat.

Tegnap hozta nyilvánosságra az Index hírportál azt a hatpontos titkos szerződést, amely az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a Mátrai Erőművet megvásárló RWE német energetikai cég között köttetett 1995-ben.

Talán a bejglivel indult el a végzetes spirál. A millenniumi tűzijátékra költött 765 millió forint felhasználásának pontos részleteiről anno annyi derült ki Stumpf István minisztertől, hogy "minden magyar állampolgárra összesen 76 forint 50 fillér plusz áfa [jutott], azaz ezeréves születésnapunkhoz mindenki egy tortaszelet árával járult hozzá".

A rendszerváltás utáni magánosítás minden részletének nyilvánosságra kerülését ígéri a Fővárosi Ítélőtábla szerdai döntése, amely az ÁPV Zrt.-t két privatizációs szerződés és annak minden dokumentációja – így titkos záradékainak is – nyilvánosságra hozatalára kötelezte.

Jogerősen is közérdekű adatnak minősítette a bíróság a Mátrai Erőmű és a Dunamenti Erőmű privatizációs szerződéseit. Ezekbe a Manager Magazin volt újságírója akart belenézni, de az érintettek titkolóztak.

Jogerősen vesztett pert az ÁPV Zrt., de nem nyugszik bele az ítéletbe. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon arra kötelezte a céget, tegye lehetővé Moskovits Ákos számára két erőmű privatizációs szerződéseinek megtekintését.

Az MVM vezérigazgatójának szinte mindenhez köze volt, ami a rendszerváltás óta a magyar iparban történt. Ő szervezte az energetikai szektor privatizációját, Csányi Sándor üzlettársa és barátja, volt MDF-es, és nevezték már az MSZP titkos adujának is.