Igazi aranybányát túrt ki magának Mészáros Lőrinc: kínai üzlettől ritkaföldfémeken keresztül uniós forrásokig sok milliárd forintot termelhet az Envirotis Holding, élén most már egy egykori közgépessel.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerint bár a Viresol felelős a tavalyi tömeges halpusztulásért és a rosszulléteket okozó gázszennyezésért, nem ők, hanem a Mátrai Erőmű kapott vízszennyezési bírságot, összesen 5 millió forintot.
Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot.
A www.atlatszo.hu „Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját” című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által.
Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal. Az egykori timföldgyárhoz tartozó, közvetlenül a Duna mellett elhelyezkedő tározókra a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa után irányult nagy figyelem. A Greenpeace akkor és azóta több alkalommal tiltakozott és kampányt szervezett az odaszállított veszélyes hulladék, és a szerintük a Dunába szivárgással fenyegető tározók miatt, most az új engedélyt is megfellebbezték. Az ügyben 2012 óta uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, bár az elmúlt években ennek kevés következménye volt.
A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak.
Gerendai Károly cége 2016 nyarán nyitott strandot a budakalászi Lupa-tónál, ami mellett egy parkolót is kialakított a látogatóknak. A parkoló vízbázisvédelmi terület, mert a környékbeli települések 120 ezer lakója a közeli kutakból kapja az ivóvizet. Emiatt a parkolót vízzáróvá kéne tenni, hogy az autókból semmilyen szennyeződés ne juthasson a talajba. Ez még mindig nem történt meg, de az idén már 1200 férőhelyesre nőtt parkoló ennek ellenére is működik, az üzemeltető szerint pedig a hatóságok és a vízbázist féltő civilek miatt késik a kivitelezés.
Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés. Az ügyben ombudsmani vizsgálat is indult.
“Ha ott nem úgy hívják az akkori környezetvédelmi vezetőt, Fejér megyében, hogy Dr. Zay Andrea, akkor nagy gondban van a város, akkor most csődben van a város. Hiszen mindenki tudja, hogy az autópálya építésnél oda pakoltak mindent, a vasútépítésnél oda pakoltak mindent. (…) Azt sikerült elérni, hogy 50-70 centi mélyen lett a teljes talaj a helyszínen rekultiválva. Tehát nem kellett elszállítani, ez óriási költségmegtakarítás, és nem 6-9 méterre kellett lemenni, hanem csak 50-70 centire. (…) De még egyszer mondom, ha nem Dr. Zay Andrea van ott, aki fideszes, aki támogatott ebben minket, akinek nagyon hálásak voltunk egyébként, akkor nem közel 30 millióba került volna, hanem több mint 300 millióba. Így 30 millióba került.”
Fokozottan érzékeny ivóvízbázis és országosan védett víznyelő közelében zajlik majd az a bányafeltöltés, melyre minap adott ki engedélyt a szakhatóság. A határozat szerint naponta 23 nyergesvontatóval fogják szállítani az építési anyagot az ürömi kőbányába. Sokan vélik úgy Ürömön, hogy nemcsak az ivóvízbázis veszélyeztetése, de a megnövekedő forgalom miatt sem lett volna szabad kiadni ezt az engedélyt. A feltöltést kérelmező tulajdonosok szerint viszont a bányarekultiváció éppen a lakosság érdekét fogja szolgálni.
Volt tiltó határozat és népszavazás is korábban, de nem ezek miatt nem épül. Hanem mert a vállalkozó visszalépett.
