K-Monitor Adatbázis

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

Nyoma sincs a beígért modern akku-újrahasznosító technológiának a magyar üzemet tervező szlovén cég által beadott dokumentációban.

Az Opus Titász dolgozik a villamosenergia-hálózaton Debrecen környékén, ahol újabb kínai érdekeltségű cégnek kedvez a kormány.

„Valóban nincs a gödi gyárnak környezethasználati engedélye?” – ezt az írásbeli kérdést tette fel Gulyás Gergelynek Vadai Ágnes (DK) a parlamentben. Az országgyűlési képviselő az Átlátszó cikkére hivatkozott, melyben leírtuk: a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik. Vadai kérdésére Koncz Zsófia energiaügyi államtitkár válaszolt, pontosabban igyekezett a választ megkerülni: azt felelte, hogy elindult a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás a gödi Samsung-gyár ügyében. Azt már „szemérmesen” nem tette hozzá, hogy erre a felülvizsgálatra épp a gyár évek óta tartó engedély nélküli, zajszennyező és veszélyeztető működése miatt került sor.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium válaszolt közérdekű adatigénylésünkre.

Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.

Egy kisebb nyári kihagyás után kedden folytatódik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügye, amiben a két főszereplő a végrehajtói kar egykori elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál. A bíróság júniusban tanúkihallgatásokkal ment el szünetre, és most ott folytatják, ahol abbahagyták. Őszre várható például több egykori vagy jelenlegi államtitkár és a volt paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János meghallgatása is.

UNESCO-küldöttség járt a Fertő magyar oldalán hétfőn, vizsgálva a védett területen elindított beruházás környezeti hatásait. Kedden az osztrák oldalon is körülnéznek, hasonló okokból. A misszió többnapos tanácskozásának tétje óriási: akár az úgynevezett világörökségi vörös listára is kerülhet a Fertő-táj, ami szoros ellenőrzést hozhat, ugyanakkor ha a lényeg nem változik, a címet is visszavonhatják.

A kormányhivatalnak új eljárást kell indítania, és a szakhatóságok állásfoglalását is be kell szereznie.