K-Monitor Adatbázis

Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Mostani cikkünkben arról írunk: bár a kormányhivatalok is nagyon „igyekeznek” egyengetni a nyomulás útját, a Lázár-féle minisztérium friss építésitörvény-tervezete tovább „egyszerűsítheti” a fideszes körök balatoni térfoglalását.

Ígéretet tett a kormányzat a Greenpeace-nek, hogy újratervezik a kritikusai szerint súlyosan környezetromboló és megalomán Fertő tavi turisztikai beruházást. A környezetvédő szervezet szerint a jelenleginél sokkal kisebb területre tervezik, úgy, hogy az „újratervezés során a természet védelme fő szempontként fog szerepelni, és a folyamat az érintett civilek számára is átlátható, véleményezhető lesz”.

Az útszakaszt már tavaly átadták, de csak most derült ki, hogy mennyivel dobta meg a 37-es főút fejlesztésének költségeit az az elképzelés, hogy zenéljen az útburkolat, amikor végighajtanak rajta. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentum szerint 42,4 millió forintos pluszkiadást jelentett ez a korábban nem tervezett munka. A kivitelező Szíjj László cége, a Duna Aszfalt volt. Magyarországon egyébként ez a második út, ami zenél.

A Duna Aszfalt 2019-ben nyerte el a projektet, amelyben Mészáros Lőrinc egyik cége volt az egyik alvállalkozó. A hídfelújítás 85 százalékát az Európai Unió állta. A felújított vasúti Duna-hidat tavaly nagy csinnadrattával átadták, néhány napja azonban tovább drágult egy közbeszerzési tájékoztató szerint. Ráadásul a híd három vágányából csupán kettő használható, a harmadikat majd csak a Déli Körvasútba kötik be.

Hatvan nap után sikerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak válaszolnia a közadatigénylésünkre, amiben az augusztus elsejével bezárt vasúti mellékvonalakról érdeklődtünk. Az rejtély, hogy mi tartott 2 hónapig, de annyi legalább kiderült, szerintük eleve rosszul gondolkodunk: nincs vonalbezárás. Erre hivatkozva nem adtak ki semmilyen döntés-előkészítő vagy utasforgalmi adatot.

A kormányhivatalnak új eljárást kell indítania, és a szakhatóságok állásfoglalását is be kell szereznie.

Megalakulása óta már több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást ítéltek meg a Magyar Kertörökség Alapítványnak (MKA), melynek kilenc kuratóriumi tagja közül négyen lemondtak tiszteletdíjukról, így tett Guller Zoltán is. A többiek – mások mellett Kiss-Rigó László püspök, vagy a Rose d’Or nevű szuperjachtot megvásárló Euroleasing vezére – osztozik az évi 70 milliós juttatáson. Az MKA most egy 69 milliós megbízást kapott a Guller által vezetett Magyar Turisztikai Ügynökségtől, Tokaj-Hegyalja kertörökségéről és kertpotenciáljáról kell írniuk egy tudományos művet. Az alapítvány egyelőre még csak a feltárás szakaszában tart, de szorítja őket az idő, mivel szeptember 30-ig kész kellene lenniük.