K-Monitor Adatbázis

Ahogy arra számítani lehetett, nem feküdt keresztbe a Simicska-cégek eladásának a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet valójában nem is vizsgálta mélyrehatóbban, hogy a korábbi Fidesz-pénztárnok értékesítheti-e érdekeltségeit egykori üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, mivel álláspontjuk szerint az ilyenkor alkalmazandó “vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn”.

Nyerges Zsolt csak parkolópálya, a következő lépésben minden megy Mészáros Lőrinchez – így foglalta össze röviden egy ügyet ismerő forrásunk, hogy miért adta el Simicska Lajos tulajdonképpen mindenét Nyerges Zsoltnak. Állítólag azért lett Nyerges a postás, mert ő az, akiben mind a két fél megbízik. Simicska Lajosnak emberemlékezet óta üzlettársa, de a korábbi Fidesz-pénztárnok és Orbán Viktor összeveszését követően is volt arra utaló jel, hogy a kibékíthetetlen konfliktus ellenére vele a másik oldal is hajlandó szóba állni. Emlékezetes momentum, hogy két évvel ezelőtt, a Simicska-Orbán háború csúcspontján a miniszterelnök személyesen ment le átadni a szolnoki MÁV-stadiont.

Orbán Viktor a 2013-as tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt arról, hogy a magyar kormány kiemelt célja a magyar nemzeti tőke erősítése. Azt mondta, ezen belül is fontos, hogy közép-európai mértékben számottevő, nemzetközi cégei legyenek Magyarországnak. Kisebb szenzációt okozott, hogy egyik példaként a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgépet nevezte meg, amelyet akkoriban sok támadás ért sorozatos állami megrendelései miatt.

Kiugróan jó évet zártak tavaly a legnagyobb hazai építőipari vállalatok. Az egy dolog, hogy hatalmasat ugrott a forgalmuk 2016-hoz képest, de az árbevétel arányos nyereségrátájuk is kiemelkedően magas volt, azaz a befolyó pénzből egyre több maradt a cégek tulajdonosainál. A legjobban teljesítő társaságok között sok olyan akad, amely kormányközeli tulajdonosa és közbeszerzési sikerei miatt gyakori szereplője a híreknek.

Bár tavaly tovább bővült Mészáros Lőrinc cégbirodalma, és a már régóta meglévő vállalatai is nőttek, a korábbi felcsúti polgármester ezúttal nem vesz ki annyi osztalékot érdekeltségeiből, mint egy évvel ezelőtt. Az ország leggyorsabban gazdagodó vállalkozójának céghálóját még ő maga sem látja át, és a kusza tulajdonosi viszonyok, illetve a nem ismert egymás közötti elszámolási megoldások miatt nem is lehet összesíteni, hogy a cégei milyen eredményeket értek el.

A Fideszhez, vagy akár magához a kormányfőhöz közelálló vállalkozók rohamos gazdagodása hosszú idő óta szembetűnő, Orbán Viktor családjánál azonban sokáig figyeltek arra, hogy ne legyen látványos ez a folyamat. Két-három évvel ezelőtt azonban valami megváltozott. Míg addig az is nagy szónak számított, ha néhány tízmilliót kivettek a cégekből, ma már úgy tűnik, nincsenek gátak.

Négyszintes, közel 15 méter mély mélygarázs épül a Liget projekt keretében a fővárosi Városliget alá. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a föld alatt alakítanának ki parkolókat, a pontos paraméterek azonban csak most kerültek nyilvánosságra, miután a beruházásra kiírt közbeszerzésen eredményt hirdettek. A munkát a kormányközeli West Hungária Bau Kft.(WHB) kapta, amely 6 milliárdért vállalta a létesítmény kialakítását.

Két hónapja figyeltünk fel arra, hogy néhány közbeszerzés értéke gyanúsan ki van centizve, hogy még épp becsússzon a 300 millió forintos értékhatár alá. Ennek oka az lehet, hogy pont a korrupcióval amúgy is különösen sújtott építési beszerzések területén terjesztette ki a kormány 2017 januárjától 100 millió forintról 300 millió forintra azt az értékhatárt, ami alatt hirdetmény nélkül lehet közbeszerzést indítani.

Bár csak 2019 végére készül el, már az idén is 60 millió forintot költhet az állam az új Puskás stadion építésének kommunikációjára. Az erről szóló közbeszerzést április 6-án, azaz két nappal az országgyűlési választások előtt írták ki, mostanra pedig az eredmény is megvan.