Nem egész két héttel ezelőtt írtuk meg, hogy megjelent a közbeszerzési kiírás, amelyben gyorsított eljárásban kereste a beruházást irányító állami cég a fertőrákosi partra tervezett hotel, vitorlásklub, sportközpont és egyéb gigantikus építmények kivitelezőjét. A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN) azzal indokolta a sietséget, hogy ha egy kicsit is szünetel az építkezés, akkor „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja” a Natura 2000 besorolású területet. Cikkünk nyomán a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, és kérte tőle a kiírás megsemmisítését. Erre azonban már nem lesz szükség, ugyanis az SFTFN visszavonta a tendert.
A gigantikus beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) gyorsított eljárásban, december 17-ig várja a jelentkezéseket arra a tenderre, amelynek keretében megvalósulnak majd a Fertőrákosra álmodott kisebb-nagyobb épületek. A kiírás szerint azért kell sietni, mert ha egy kicsit is szünetel az építkezés a Natura 2000 besorolású területen, akkor „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja”. Összesen 34 ezer négyzetmétert építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek.
660 millió forintra drágult a hőlégballonhoz épülő WC és sörpavilon ára a Városligetben. A kivitelezést egyedüli ajánlattevőként az Aktuál Bau Kft. nyerte el. A beruházást a Liget beépítését ellenzők csak mint a „méregdrága vurslit” emlegetik, ugyanis a többszázmilliós keretből egy 83 négyzetméteres sörpavilonra és egy 71 négyzetméteres WC-re futotta. A beruházó indoklása szerint „a Ligetvédők agresszív tevékenységei” miatt volt szükség a kamerákra és az őrtornyok építésére. Az ügyben megkerestük a volt Ligetvédőket, és kilátogattunk a helyszínre megnézni, hogyan áll az építkezés és a köré épített erőd. A Városliget Zrt. elárulta, hogy a Mimóza dombon, az új turistacsalogató beruházások miatt tíz fát téptek ki a földből és ültettek odébb. *Cikkünk megjelenését követően a Városliget Zrt. jelezte, további munkálatokat is végeznek a 660 millióból.
A hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés kiiktatása jellemzi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat – hangsúlyozza egy nemrég indult civil megmozdulás. A Stop! Kiemelt beruházások nevű akciócsoport elsőként a Budai Várban zajló építkezések ellen tartott tiltakozó demonstrációt a Huszonkettesek nevű építészcsoporttal együtt. Az aktivisták széles körű összefogással, a politikusok bevonásával kívánnak fellépni a kiemelt beruházások demokrácia- és gazdaságtorzító hatásai ellen, legközelebb Balatonaligán.
Horgászok, borászok és iskolai csoportok után végül november elején nagy nehezen egy országgyűlési képviselőt is beengedtek a Fertő tavi építkezés területére. Az adófizetői forintokból megvalósuló, magyar és nemzetközi szervezetek szerint is természetromboló beruházáson – mint arról beszámoltunk – a projektet vezető állami cég vezetője kísérte végig Kocsis-Cake Oliviót. A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és stábja videófelvételt készített és tett közzé a bejárásról, ami alapján a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület szakértői azt mondták az Átlátszónak: a cégvezető hozzá nem értéséről árulkodott, hogy mennyi szakmaiatlan, téves és félrevezető dolgot mondott a politikusnak.
Bejutott a nemzetközi szervezetek által is kifogásolt Fertő tavi építkezés területére Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője. A több mint egyórás bejáráson a Fertő tavi projektet irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezérigazgatója kísérte végig a képviselőt, aki a stábjával videóra rögzítette a látogatást. A felvételt a cég másnap megpróbálta letiltani.
A strand partjánál tervezett betonozás ellen tiltakozva kezdtek el szerveződni a helyiek Szálkán, de hamar kiderült, hogy jóval nagyobb beruházások is várhatnak az apró falura, és hamarosan lebetonozhatják a kedvelt kirándulóhelyhez, a medvehagymás réthez vezető erdei utat is. A civilek ésszerűbb növekedést és több beleszólást szeretnének a falu fejlesztésébe, a települést 18 éve vezető és a strandot tulajdonló polgármester szerint viszont az összes fejlesztési tervről régóta tudhatott mindenki és nincs ok az aggodalomra.
Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert a parkolószám nem éri el a 300-at. A Várban megvalósult másik két mélygarázsnál is gondosan figyeltek, hogy ne érje el a határértéket a parkolószám. Pedig ha összeadjuk a három létesítmény által biztosított parkolóhelyeket, akkor az már jelentős forgalomterhelést jelent a lakókra nézve. A Várkapitányság mindeközben a garázsra az autómentesítés irányába tett újabb lépésként tekint, pedig azt nyilvánvalóan a Várnegyedben létesülő új irodai dolgozók megjelenése indokolja. Idén és a következő években a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd, a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut. Egy kocsibeálló több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A lakók szerint nem kizárt, hogy minisztérium költözik be a mélygarázs felett épülő palotába, de a Várkapitányság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a leendő bérlőkről még nem született döntés.
A fák a Déli Körvasút vágánybővítési munkálatai miatt kerültek veszélybe a Hamzsabégi sétánynál: a vasúti töltésen legalább 782 fát, a parkban 198 fát vágnak ki. A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják, a tiltakozó lakosok szerint azonban a növekvő teherforgalom indokolja a gigaberuházást. A civilek szerint az ország teljes nyugat-kelet irányú vasúti teherforgalmának nincs helye Újbuda közepén, hiszen lenne más alternatíva. A tiltakozó lakók attól tartanak, hogy a mostani fejlesztés miatt egyáltalán nem fog megépülni a vasúti elkerülő a tehervonatok számára. A túlárazás-gyanús munkát egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég végzi el 338 milliárd forintért, miközben a 2020-as vasúti stratégiában még csak 90-120 milliárd forinttal számoltak. A kormány ügyeskedett a pénz előteremtésekor: az előző uniós operatív program terhére tettek kötelezettségvállalást.
