K-Monitor Adatbázis

Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., ami a 350 km-es Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását végzi majd, közölte a MÁV szombat este. A vegyesvállalatban a MÁV részvételi aránya 15 százalékos, kínai részről pedig a China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG) vannak benne.

Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújításáért - közölte a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága szombat este az MTI-vel.

A munkát az A-Híd Zrt. és a V-Híd Zrt. végzi el nagyjából négy év alatt, a számlát – legalábbis részben biztosan – az EU állja.

A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség.

Még nincs egy éve annak, hogy átadták a vonalat, újabb munkálatokat kezd rajta egy, a Strabag vasútépítő cégét is magában foglaló konzorcium. A vasútvonal felújítása összesen így 78 milliárd forintba fog kerülni, kilométerenként 1,5 milliárd forintba.

Korrupcióinfó: „Eltűnt” egy uniós százmilliókból készült logisztikai központ Nógrádban!

Esetenként négyszázszoros eltérés is mutatkozott a Széll Kálmán tér átépítését végző konzorcium számláján szereplő összeg és a teljesítést igazoló mérnök által jóváhagyott ár között. A Népszabadság igencsak meglepő tételekre bukkant az elszámolásokban. Majd 2,4 millió forintot fizettek például egy diszpécserasztal szétbontásáért.

Mintegy 73 milliárd forintba fog kerülni a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által korábban 55,5 milliárdra becsült, uniós támogatásból készülő Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítása. A beruházást az a konzorcium nyerte, amelynek egyik tagja Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a felcsúti R-Kord Kft. is. A munka többletköltséget a kormány határozatban hagyta jóvá.

Az Alstom 2002-ben elbukott a nagykörúti villamosok tenderén, de négy évvel később már a francia cég vitte el a 2-es és 4-es metróvonalak járműbeszerzésének 65 milliárd forintos üzletét. A 2002 és 2009 közötti Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején számos korrupciógyanús beruházásról, pártfinanszírozási ügyről írt a hazai és a nemzetközi sajtó.

Egyelőre kevéssé tűnik indokoltnak, hogy a kormány ötmilliárd forintot ad a sármelléki reptér ­fejlesztésére. Meghosszabbítanák például azt a kifutópályát, amin az utasszállító gépek túlnyomó része ma is biztonságosan landolhat. Légügyi szakemberek szükségtelennek tartják a fejlesztést a reptéren, amelynek egyes részei Széles Gábor érdekeltségébe tartoznak.