A magyar közvélemény szinte megbénult, amikor kiderült, hogy 190 milliárd forintból épül fel az új Puskás Ferenc Stadion. Aztán a sokkból felocsúdva eszünkbe jutott pár ünneprontó kérdés a monumentális projekt kapcsán.
Van-e bármilyen racionális magyarázat a stadion árára?
Az eredeti tervekhez képest végül megőrzik-e a régi Népstadion helyi védettség alatt álló lelátóját, vagy az ikonikus lépcsőtornyokat, ahogy az korábban elhangzott?
Lesznek-e a stadionban a futballon kívül hat-hét másik sportágnak is edzőtermei, ahogy mondták?
Világszinten is egyedülálló építészeti bravúr lesz-e az új létesítmény, ahogy ígérték?
Lehet-e már most látni olyan tervezésbeli hiányosságot, ami tovább fogja emelni a projekt költségeit?
A kormány szokása szerint titkolná, mi és mennyiből történik a Várnegyedben, mi azonban megpróbáltuk összeszedni, amit eddig lehet tudni az átalakulásáról.
Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak. Összeszedtük, amit pillanatnyilag tudni lehet a Várban zajló projektekről.
Sokasodnak a kérdések a kabinet budai Várba költözése kapcsán, egy azonban biztos: szinte napról-napra többe kerül Orbán Viktor palotája. A kormány például egyik utolsó tavalyi intézkedésével további 3,9 milliárd forintot adott a miniszterelnök "puritán" dolgozószobájának kicsinosítására, s állítólag a munka is gőzerővel halad, ám hiába a folyamatosan változó tervek és összegek, a Miniszterelnökség lapunkat egyetlen szóval sem tudta többről tájékoztatni, mint két hónappal korábban.
A 2017-es budapesti vizes világbajnokság központjául szolgáló épület tervezési és kivitelezési szerződésének módosításáról szerdán jelent meg hivatalos értesítés az Európai Unió hivatalos lapján. Eszerint a megrendelő az általa kért módosítások miatt a szerződés összegét nettó 38 500 683 065 forintról 43 360 412 036 forintra emeli.
Egy olyan súlyosan veszteséges programra szórt el csaknem egymilliárd forintot a magyar állam, amelyből a legnagyobb haszna az ötletgazda Simonka Györgyhöz köthető cégeknek és személyeknek lett. A politikus „sofőrje” újra képben!