Egy évvel ezelőtt, 2021 tavaszán értesült róla az Átlátszó, hogy a XII. kerület, Béla király út 3/a szám alatti, 2141 négyzetméteres állami ingatlant Áder János leköszönő államfőnek építik újjá. 2021 nyarán megszereztük a beruházás építési engedélyét, amelyből kiderültek a villa paraméterei, illetve az is, hogy az ingatlan a Normafa Park történelmi sportterület része, a rajta zajló beruházás pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy. Az építkezés költségét a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság az Átlátszó adatigénylésére adott válaszában 929,1 millió forintban jelölte meg.
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.
A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.
A multicsarnokot Garancsi István cége építi, az összes költséget az állam állja.
Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert a parkolószám nem éri el a 300-at. A Várban megvalósult másik két mélygarázsnál is gondosan figyeltek, hogy ne érje el a határértéket a parkolószám. Pedig ha összeadjuk a három létesítmény által biztosított parkolóhelyeket, akkor az már jelentős forgalomterhelést jelent a lakókra nézve. A Várkapitányság mindeközben a garázsra az autómentesítés irányába tett újabb lépésként tekint, pedig azt nyilvánvalóan a Várnegyedben létesülő új irodai dolgozók megjelenése indokolja. Idén és a következő években a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd, a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut. Egy kocsibeálló több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A lakók szerint nem kizárt, hogy minisztérium költözik be a mélygarázs felett épülő palotába, de a Várkapitányság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a leendő bérlőkről még nem született döntés.
Vargha Tamás országgyűlési képviselő és Cser-Palkovics András polgármester a Facebookon jelentették be, hogy megépül a fehérvári Multicsarnok, más néven az Alba Aréna, írja a szekesfehervar.hu. A beruházás 32 milliárd alapösszeggel, az opciós tételekkel és 8% tartalékkerettel együtt nettó 35 milliárd forintból valósul meg az úthálózattal, közműkapcsolatokkal együtt. (...) 2018 őszén már kihirdették a kivitelezésre kiírt közbeszerzés nyertesét, de aztán 2019 elején a kormány lefújta a beruházást, mert túlságosan drágának találta a nettó 25 milliárd forintos árat.
A legnagyobb csarnokok éppen jövő tavaszig készülnek el, illetve lépnek végső megvalósítási szakaszba. Közülük három a 2022 elején sorra kerülő férfi kézilabda Eb helyszínein van: Budapesten a mintegy 100 milliárd forintért épülő népligeti, Szegeden a 36 milliárd forintba kerülő új központ és Tatabányán a 18,5 milliárd forintos multifunkciós létesítmény. Természetesen a kormánnyal ritkán vitatkozó cégek kivitelezésében: a Népligetben a Market Zrt., Szegeden a West Hungária Bau, Tatabányán a Mészáros Lőrinc gyermekeinek kezében lévő Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. párosa a fővállalkozó.
A Budai Várban a Teherelosztót az építészszakma tiltakozása ellenére lebontották, hogy legyen hely az Országos Levéltár nem megépült szárnyának. Műemléket is ledózerolnak, ha kell a hely, de nem csak befektetői érdekből.
Bűncselekmény hiánya miatt nem indít nyomozást a rendőrség a városligeti Biodóm ügyében – jelentette be pénteki sajtótájékoztatón Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes. A főváros tavaly októberben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Biodóm elszállt költségei miatt. Nem nyomoznak a hármas metró kocsijainkat felújításával kapcsolatban sem.
Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.
