K-Monitor Adatbázis

Hatszázezres fizetést kaphat egy önkormányzati cég összeférhetetlenül betöltött igazgatósági tagságáért a paksi Fidesz-elnök, akinek több ingatlana is kiemelt fejlesztési terület lett.

Még az erős magyar mezőnyben is az élbolyban van a Nyíregyháza-Sóstó-projekt a nagy uniós lenyúlásversenyben: a 2,1 milliárdos fejlesztésből becslésünk szerint akár a felét is ellophatták, a pontos összeget egy alapos nyomozás tudná megmondani. Úgy néz ki viszont, ilyen nem lesz, mert a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Az indoklás is tartalmaz érdekességeket, ráadásul kiderült, hogy az egyik érintett cég tulajdonosa és a nyomozó ügyészség a feljelentés idején vezető beosztásban lévő ügyésze testvérek.

A kormány pénteken nyilvánosságra hozta az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) a 4-es metró beruházásról készült jelentését. A hivatal szerint 59 milliárd forintnyi pénzt kell Magyarországnak visszafizetnie, mert több projektnél is szabálytalanságokat, vagy csalásgyanús ügyeket tártak fel. Egyúttal finoman bírálják a magyar szervek és hatóságok munkáját is.

Péntek délután a kormány nyilvánosságra hozta a 4-es metróról szóló EU-s vizsgálatot, az úgynevezett OLAF-jelentést. Megnéztük, mit írtak benne az egyik legnagyobb értékű, hosszan tárgyalt Siemens-szerződésről. A cég az áramellátást és vonatvezérlő rendszerek kiépítését nyerte el, 31,7 milliárd forintért. Ennél a szerződésnél visszakérné az EU a teljes támogatási összeget.

A Figyelő mai számában közzétette a hetek óta lebegtetett, titkos uniós korrupciós vizsgálat, a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés részleteit.

Jó évet zárt Mészáros Lőrinc, a felcsúti stadion építésében is részt vevő cége a 2012-es árbevételét megduplázva, tízmilliárdos méretűvé nőtt tavaly. Az Andy Vajna nevéhez köthető kaszinó is jól teljesített 2013-ban, és megugrott a Közgép nyeresége is. A Tabán Trafik viszont a pénzügyi műveletein elszenvedett veszteségei miatt mégsem lett a trafiktörvény nagy nyertese. Mindez a május 31-ig közzétett beszámolók alapján derül ki. Az alábbi grafikonon megnézheti néhány fontos vállalkozás árbevételének és nyereségének (adózott eredményének) változását, az ábrák után pedig elolvashatja, hogy mi alapján választottuk ki a cégeket.

Hiába a közigazgatásban az elszámoltatás, a korrupcióellenes program és az új közbeszerzési törvény, a 2010-2014-es ciklusban sem látható a közbeszerzési piac tisztulása. Sőt.

A római-parti mobilgát tervezett költsége a duplájára nőtt, több ellentmondás és összeférhetetlenségek is felsejlenek, de a Főpolgármesteri Hivatal nem szeretné tisztázni ezeket, mert szerintük rossz kérdéseket tettünk fel.

A most közreadott névsorral arra vállalkozunk, hogy bemutassuk: egyes állami tisztviselők illetve állami vállalatok vezetői mikor és milyen minőségben álltak kapcsolatban azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Négy csoportot azonosítottunk, akik számos felsővezetőt delegáltak az állami szférába a 2010-es kormányváltás óta.

Már magyarázkodniuk sem kell júliustól a polgármestereknek, ha mondvacsinált okokból jutalmazzák meg kádereiket – akár veszteséges cégeknél is.