K-Monitor Adatbázis

Visszautasítja az A-Híd Zrt. a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal délután nyilvánosságra hozott megállapításait. Pénteken jött ki a Kehi jelentése a Lánchíd felújításának pénzügyi vizsgálatáról. A szervezet a rövid jelentésben hat megállapítást tesz, amelyekben összegzi, hány forintot utalt a fővállalkozó A-Híd Zrt. a kommunikációval foglalkozó Sunstrike Hungary Kft.-nek, és az átutalt összegnek mekkora részét vette fel szinte azonnal két ügyvéd.

Kijött a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése a Lánchíd felújításának pénzügyi vizsgálatáról. A szervezet a rövid jelentésben hat megállapítást tesz, amelyekben összegzi, hány forintot utalt a fővállalkozó A-Híd Zrt. a kommunikációval foglalkozó Sunstrike Hungary Kft.-nek, és az átutalt összegnek mekkora részét vette fel szinte azonnal két ügyvéd. Az újdonság a jelentésben az eddig megismertekhez képest mindössze az átutalások száma és feltételezett időbeni összefüggése.

Két év felfüggesztett börtönt, valamint egy egymillió forintos pénzbüntetést kapott az a nő, aki cégvezetőként majd adminisztrátorként részt vett abban a költségvetési csalásban, ami 2017 és 2019 között történt a Szegedtől 8 kilométerre lévő, 1900 főt számláló Újszentivánon. Az esetet a település akkori, függetlenként regnáló polgármesteréhez, Putnik Lázárhoz kötik, az ügyészség szerint négy társával egy munkásszálló építése során okoztak jelentős vagyoni hátrányt az államnak, több mint 200 millió forintot csalva el.

Csütörtökön pontot tett a Kúria a zuglói Bosnyák téri piac szomszédságában épülő ingatlanegyüttes 244 milliárd forintos szerződése miatt indult bírósági ügy végére, mert a harmadfokon eljáró bíróság is Hadházy Ákosnak és a közpénzek átláthatóságáért dolgozó Transparency International (TI) civil szervezetnek adtak igazat. Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. most már tényleg kénytelen lesz elküldeni a szerződést a független képviselőnek.

Ötmilliárd euróból épülhetne fel a Rákosrendezőre tervezett új városrész, közkeletű nevén a mini-Dubaj. Szijjártó Péter szerdán találkozott és egyeztetett az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi miniszterével, Táni bin Ahmed al-Zejudival. A külgazdasági és külügyminiszter „zászlóshajó projektnek” nevezte a fejlesztést.

Kedden viharos képviselő-testületi ülést tartottak Tihanyban, aminek fő témája az a településrendezési szerződés volt, ami alapján kvázi be lehetne építeni a Tihanyi-félsziget déli csücskének egy részét. A rendkívüli ülés e fő témájában végül akkora ribillió kerekedett az ülésen, hogy Tósoki Imre fideszes polgármester elnapolta a döntést.

A legtöbb ismert NER-es cég, legyen szó építőiparról, kaszinóról, kommunikációról, vagy idegenforgalomról, már közzétette a tavalyi éves beszámolóját. Ezúttal nem panaszkodhat senki, bár a magas inflációnak megfelelő növekedést azért nem mindenki tudta hozni.

Két különböző, egyenként is többmilliárdos nagyságrendű pécsi beruházás kivitelezését is felfüggesztették az elmúlt hetekben. A NER-közeli vállalkozásként számon tartott B Build & Trade-del a PVSK május elején szerződést bontott, míg a Pécsi Tudományegyetemnél ez folyamatban van. Így egy multifunkcionális sportcsarnok és egy tudományos innovációs központ kivitelezése is veszélybe került.

Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki rendszeresen keresi a mutyigyanúsan megvalósult európai uniós támogatású projekteket – emlékezhetünk a közelmúltból az erdő nélküli lombkoronasétányra –, pénteken hét fotó társaságában azt posztolta ki a Facebookjára: „Kevés ennél szemtelenebbül és aljasabbul elcsalt EU-s projektet láttam, pedig erős a mezőny.” Mint írta, „infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására(!) kapott három ÉPÍTŐIPARI CÉG(!) 820 millió(!) forintot”, amit úgy költöttek el, hogy „építettek egy 16 lakásos társasházat, aminek földszintjén levő »kutatóintézetben« elvileg 12 hónapig kutattak”.

Részletes cikk jelent meg a német Spiegel online kiadásában, amiben azzal foglalkoznak, hogy a magyar kormány hogyan próbálja kiszorítani a német cégeket az országból. Az írásban, aminek központi témája Orbán Viktor és az ő viszonya a német iparhoz, a szerző konkrét példának jelöli meg, amikor két németországi építőipari beszállítócég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement vezetői levelet kaptak egy – a Transparency International szerint kormányközeli – magyar vállalkozótól arról, hogy felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t.