language

Akták:

Olajügyek highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [409]  Oldalak:   <<  <  25 26 27 28 29 30 31 32 33 34   >  >>

Ítélet előtt Nógrádi Zsolt, az olajtanú

Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész Nógrádira a hamis vád miatt indult büntetőperben. Nógrádi azonban bízik abban, hogy felmentik. A vádlott az utolsó szó jogán - ahogyan korábban is - tovább vádolt, ezúttal a legfőbb ügyész lemondását követelte. Kedden elsőfokú ítéletet hirdet a bíróság a másfél éve kezdődött perben.

Vizsgálóbizottságok: sok botrány, kevés eredmény

Két vizsgálóbizottságot is felállít a parlament a miniszterelnök kémelhárító múltja kapcsán. Az elmúlt tizenkét évben a legtöbb vizsgálóbizottság semmitmondó jelentéssel, vagy jelentés nélkül fejezte be a munkáját, de többször is látványos vitákhoz, perekhez vezetett egy-egy bizottság üléssorozata.

Hét évet is kaphat Nógrádi Zsolt

Nógrádi Zsolt az ügyész szerint akár hét évet is kaphatna az olajbizottság előtt és egy televízióban elmondott vádjaiért. Nógrádi öt politikusról állította, hogy kapcsolatban álltak az olajmaffiával. Az olajos tanú ügyvédje védence felmentését kérte.

Tanúk támasztják alá Nógrádi olajos vádjait

Az egykori olajbizottság elnökét, Pallag Lászlót hallgatták meg a bíróságon Nógrádi Zsolt ügyében. Pallag azt állította, hogy a volt olajtanún kívül másoktól is hallott az olajmaffia és politikusok kapcsolatáról, de erről részleteket nem árult el a bíróságnak. Nógrádi ellen hamis vád miatt folyik eljárás, ugyanis több politikusról azt állította, hogy kapcsolatot tartottak az olajmaffiával.

Tonhauser és Papa tanú lehet Nógrádi Zsolt perében

Tonhauser Lászlót és Sándor Istvánt, két olajügyekben jártas volt rendőrtisztet is tanúként idézné meg ügyében Nógrádi Zsolt, az olajbizottság egykori koronatanúja. Szerinte ugyanis a korábban a szervezett alvilág és a politika kapcsolatát vizsgáló nyomozók alátámaszthatják Pintér Sándorral és Boross Péterrel kapcsolatos állításait.

Megkezdődött Papa pere

Kedd délelőtt iratismertetéssel kezdődött Sándor István pere. A volt rendőr alezredest négy vádpontban többek között hivatali visszaéléssel, és azzal vádolják, hogy összejátszott a maffiával. A tárgyalások során államtitkok is elhangzanak, ezért az ügyet 85 évre titkosították, és mindvégig zárt ajtók mögött tárgyalják. Papa szerint koholt vádak alapján fogták perbe, és az eljárás során sok törvénysértés is történt.

Kedden kezdődik a Papa pere

Zárt ajtók mögött kezdődik kedden a Papa néven ismert Sándor István, Papa nyugállományú rendőr alezredesnek, az ORFK 1998-ban megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatósága (KBI) volt felderítő tisztjének büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. A vádirat alapján Papa akár 12 évet is kaphat.

Pert nyert a volt békési rendőrfőnök

Megnyerte Gál László, a Belügyminisztérium felügyeleti és ellenőrzési hivatalának volt vezetője, korábbi Békés megyei rendőrfőkapitány jogerősen is azt a személyiségi jogi pert, amelyben három kiadót és egy kereskedelmi televíziót perelt be a róla megjelent írások és híradások miatt. Gál azért perelte be a médiumokat, mert korrupciós- és olajügyletekkel hozták kapcsolatba.
Találatok: [409]  Oldalak:   <<  <  25 26 27 28 29 30 31 32 33 34   >  >>