3,3 milliárd forintért a West Hungária Bau Kft. tervez és épít mélygarázst és annak tetejibe közösségi teret Tatabányán, a Megyeháza elibe – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
Tiborcz István korábbi cégével kapcsolatban mindenki az OLAF-vizsgálat által érintett közvilágítási ügyekkel foglalkozik jelenleg, de 2010 óta az Elios Innovatív Zrt. 2010 a felpörgetett stadionberuházásokból is nagyot szakított.
Győrtől mintegy 30 kilométerre, Komárom megyében van egy csendes, 1400 fős település, Tárkány. Hátrányos helyzetű régióhoz tartozik, így olyan forrásokhoz is hozzáfér, amelyekhez például Budapest vagy a fejlettebb nyugat-magyarországi régió nem. Az uniós támogatások felhasználását sokszor vizsgálta a jelenlegi kormány, ez Lázár János kancelláriaminiszter szívügye is. A politikus már többször emelt szót az uniós forrásokból megvalósult haszontalan beruházások miatt. Ezek iskolapéldája a kétezer fős Tyukodon épült 11 kilátó, amelyekre 264 millió forint uniós támogatást vertek el. A tárkányi esetet ugyanakkor eddig még nem hozta szóba a miniszter – igaz, ott nem is kilátó épül, hanem „élménytó”, mintegy 108 millió forint elköltése árán.
A párkányi Mária Valéria hidat még együtt építettük, ma a szlovákok teljes kizárásával, a szlovák ajánlathoz képest jóval drágábban építheti meg Mészáros Lőrinc cége az új Duna hidat Komáromnál.
Aggódó hangvételű levelet küldött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egyik munkatársa 2015. november 26-án délután több kollégájának. Az MFB bonyolított egy olyan uniós programot, amelyben magáncégek jutottak nagyösszegű forrásokhoz, a munkatárs azonban több projekttervben is problémákat talált. Olyan ügyletekre szántak pénzt, amelyek szerinte ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert az „nem erre lett kitalálva”.
Öt konzorcium pályázott a Komárom és Komárno határon átívelő új Duna-híd felépítésére. Két osztrák, két szlovák és egy magyar, az utóbbiban két kormányzati kedvenccel. Az ajánlatok értékelése még heteken át tart.
Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági miniszter még a gyár bezárása előtt - akkor még államtitkárként - utasította a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezetőit, hogy gyorsítsák fel a tárgyalásokat azokkal a cégekkel, amelyek Komáromban terveznek beruházást indítani. Néhány hónapja aztán ennek az ipari parknak az egyik értékes ingatlanában szerzett többségi tulajdonrészt a miniszterelnök veje, Tiborcz István is. Az még nem világos, hogy Tiborczék miként fogják hasznosítani ezt a hatalmas telephelyet, de a város vezetése nemrég még úgy számolt, hogy ezt az ingatlant fogja használni egy dél-koreai autóipari cég, amely a magyar kormány csábítására érkezne az országba.
Nyerges Zsolt, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás - ilyen nevek tűnnek fel akkor, ha nyilvánosan elérhető adatok alapján rá akarunk jönni, kik lehetnek a nagytőkés oligarchák, zöldbárók, akikről a lemondott agrárállamtitkár, Ángyán József beszélt.
Csalódtak azok a települések, amelyek abban bíztak, hogy a sokszor komoly állami támogatással fejlesztett termálfürdőjük a pénzügyi válság ellenére is hozzásegíti őket a gyarapodáshoz.
