A kormány által korábban kiírt koncessziós eljárás eredményeképpen 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát adja át az állam szeptember 1-től – írja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményében.
Balázs Attila építőipari cégcsoportja újabb ingatlanfejlesztő céggel gazdagodott.
Eddig csak mínuszos hírként futott végig a sajtóban, hogy Simicska Lajos egykori főbizalmasa, Németh Lászlóné lesz a Magyar Közút felügyelőbizottsági elnöke. Pedig a helyzet pikánsabb: a kormány által 35 évre kiszervezett sztrádafejlesztés és -üzemeltetés magáncégeit is olyanok irányítják, akik a kormányfővel összekülönbözött pénztárnok-üzletember legfontosabb bástyái voltak. Például a nyitóképünkön Némethné mellett figyelő egykori államtitkár, a vízummutyikat is segítő Farkas Imre, valamint a kitaszított milliárdossal mindig egy lapon említett Szőke Gábor. Az államkapitalista „posztozkodás” során persze nem csak Simicska hívei kelnek új életre: a közszférától az év elején visszavonult Magyar Péter – Varga Judit miniszter hitvese – ugyancsak közutasként tér vissza a NER első ligájába.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indít annak tisztázására, sért-e uniós jogot, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kaptak 35 évre szóló koncessziós jogot a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére.
A DK-s Rónai Sándor Európai Bizottságnak küldött levele nyomán, az Európai Bizottság vizsgálja az autópálya-koncessziót, amit 35 évre szóló szerződéssel Mészáros Lőrincék konzorciuma, a Themis nyert meg – derül ki a képviselő Facebook posztjából.
Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél.
Megkapták a pénzt, papíron elköltötték, de kiderült, hogy biztosan nem csak arra, amire kapták. Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot. Önkormányzati képviselők szerint a pénz egy része szőrén-szálán eltűnt, a város a munkákhoz sosem vásárolta meg az alapanyagokat, ezért fiktív számlákat nyújthatott be az önkormányzat a kormányhivatalnak, ami ezért a támogatás egy részét visszaköveteli. Az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV is nyomoz.
A cégcsoportban a pályaépítés tavaly a szokottnál halványabban ment, ami azt jelenti, hogy a profit 9 milliárdról 4,4 milliárdra csökkent.
