K-Monitor Adatbázis

Történetek a magyarországi orosz befolyásról, II. rész: gazdasági befolyás. Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját 2014 váltották le. Úgy tűnt, a Tarlós Istvánnal való személyes konfliktusa fajult idáig. Valójában orosz nyomásgyakorlás is kellett hozzá. A hetvenmilliárdos tét a hármas metró kocsijainak beszerzése volt.

Az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak – köztük a magyar bíróság által körözött Terner Géza – felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt folyt eljárásban – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból. Ezért a büntetőeljárást megszüntették. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy jogsegélykérelmek útján valamennyi érintett országban folytatott nyomozás adatait beszerezték és értékelték, de azokról nem nyilatkoznak.

Alighanem ezerszer megbánták a Magyar Telekom vezetői azt is, hogy bevezették a cég részvényeit a New York-i Értéktőzsdére. És azt is, hogy a Balkánon, Macedóniában, illetve Montenegróban terjeszkedtek. A társaság gyanús szerződéseiből 12 évnyi pereskedés és sok tízmilliárd forintnyi kiadás lett. Immár végleg vége az ügynek, az utolsó jogi eljárás is lezárult.

2013 őszén, amikor már bebukni látszott a moszkvai agrárattasé vízummutyija, a Simicska-Nyerges érdekkörhöz tartozó két államtitkár közös levélben lobbizott a külügynél, hogy Kiss orosz élettársa, Jelena Cvetkova és szervezete folytathassa a vízumigénylést. Arról a nőről van szó, akiről a magyar kémelhárítás kiderítette, az orosz titkosszolgálattal áll kapcsolatban. Belső külügyes levelekkel mutatjuk be, hogyan bukott le a vízummutyi, és győzedelmeskedtek mégis a mutyizók.

Hosszú évek után ismét kap a Mol Nyrt. Oroszországból vezetéken gázolajat. Az egykori katonai csővezeték újraindításához meg kellett állapodnia Ukrajnának és Oroszországnak. Ez aligha sikerült volna a nagypolitika nélkül. Természetesen minden szál Vlagyimir Putyinhoz vezet.

A kormány a 4-es metró körüli csalások miatt keményen beleszállt azokba az osztrák építőipari cégekbe, amelyeknek az OLAF-jelentés szerint komoly gondok voltak a szerződéseivel. De a Heti Válasz szerint kérdéses, hogy mennyire lesz tartós a harag.

Először reagált érdemben a nyilvánosság előtt Kiss Szilárd az Index tavalyi cikksorozatára, melyekben a 2015 januárjában letartóztatott agrárattasé különféle gyanús ügyeiről írtunk. Kiss a takarékszövetkezeti lenyúlásban, melyről lehallgatási jegyzőkönyv is készült, ártatlannak vallja magát, azt viszont elismeri, hogy megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, hogy volt közös cége Mészáros Lőrinccel, és hogy nem adta le a moszkvai diplomatarendszámát. Szerinte karaktergyilkos lejáratás helyett az országtól megbecsülést érdemelne.

A Kiss Szilárd-sztori, IV. rész. Kisst az a Keskeny Ernő volt moszkvai, jelenleg ukrajnai nagykövet ajánlhatta be attasénak, aki hat évvel ezelőtt segített összehozni Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin első találkozóját, majd 2010-től a keleti nyitás legfőbb motorja volt. Kiss fantasztikus orosz kapcsolatait élettársának, Jelena Cvetkovának, azaz Lénának köszönheti. Akiről kormányzati forrásaink állítják: a háttérben az orosz titkosszolgálat tűnik fel.

A sorozat utolsó részében most azt mutatjuk be, hogyan hálózta be Kiss Szilárd agrárminisztériumi kollégáit szívességekkel, vacsorákkal, drága hotelekkel. Volt, hogy Putyin dolgozószobájáig vezetett egy magyar küldöttséget. Az attasé ráadásul közös bizniszbe fogott több, a Simicska-körhöz sorolt agrárminisztériumi figurával.

A lobbizás sem Magyarországon, sem Európában nem sikersztori, a közhatalmi döntéshozók az Európai Unió számos országában és az uniós csúcsintézményekben is könnyen és ellenőrizetlenül befolyásolhatóak – ezt állapította meg a Transparency International (TI) Berlinben működő központi titkársága.