Bőkezűen osztotta a támogatást sok régi ismerősnek, baráti cégnek az állami Szerencsejáték-cég. A volt ATV-elnök vállalkozásainak 130 millió, Szijjártó Péter testvére cégének 25 millió jutott, de 85 millió került Nobilisék vitorláspartneréhez, és jutott némi apró a Rogánt és Habonyt is helikoptereztető család vállalkozásának is.
Már nem Közgép néven fut Simicska Lajos birodalmának egykori zászlóshajója, de a cég így is nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző hét évben bármikor.
Szép profitot hozott a Duna Aszfalt és a már új néven futó egykori Közgép is, de azt érzik a tulajdonosok, hogy rossz idők vannak az építőiparban, egy fillér osztalékot sem vettek ki ebből a két vállalatból.
A magyar kormány annak érdekében, hogy a hazai vállalatok kimaradjanak az Európát érintő gazdasági recesszióból, egy új támogatási programot indított el tavaly. A Gyármentő Programra 150 milliárd forintot különítettek el, egy vállalkozás pedig legfeljebb 6,2 milliárdos támogatásra volt jogosult. A program nyertesei között több NER-cég is volt, közülük az egyik Mészáros Lőrinc sok tízmilliárdos állami pénzből összehozott kukoricafeldolgozója, a Kall Ingredients Kft. Hogy pontosan mekkora támogatásban is részesült a társaság, az nem ismert adat, mindenesetre egészen érdekes egybeesés, hogy tavaly sikerült az addig szinte csak veszteséges cégnek nyereséget termelnie.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank már tavaly is jól muzsikált. Most közleményükben azt írták, 2024. első negyedévében is kimagasló pénzügyi eredményeket értek el.
Gyurcsány alatt egy kormányzati negyed is sok volt a Fidesznek, a NER hármat is épít, amelyeket aztán a kormány sok száz milliárd forintért megvásárol.
Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.
A kormány megvásárolja a Dürer Park irodaházait. A Városliget mellett felhúzott hatalmas épületeket a tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég állományával töltik fel. Az ingatlanügylet előkészületei a nyilvánosság kizárásával zajlanak 2022 óta, jóllehet az állam 80 milliárd forintot már ki is fizetett a beruházónak. A teljes vételár 120 milliárd forint lehet. Ez a második olyan nagy magánberuházás Zuglóban, melybe beszáll az állam: a Bayer Bosnyák téri építkezésébe 244 milliárd forintot pumpáltak utólag a költségvetésből.
Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak.
A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.
