Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára. A közpénz cél szerinti hasznosulására nincs semmi garancia. Hogyan működik a rendszer?
A felcsúti polgármester azt írja: „a sportért felelős miniszter”, azaz Balog Zoltán hivatalból elrendelt egy utóellenőrzést, amely külön a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt vizsgálja „figyelemmel arra, hogy a támogatás felhasználásának jogcíme vonatkozásában a finanszírozási források tekintetében adódhat átfedés”.
Hosszas huzavona után a Kúria is arra kötelezte a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki az összes dokumentumot, amellyel igazolja, hogy mire költötték a klubhoz befolyó tao-pénzeket.A Kúria november közepén hozott ítélete azt jelentette, hogy nincs tovább, a Mészáros Lőrinc által vezetett akadémiának nyilvánosságra kell hoznia azt, hogy a 2013. január és 2015. november 26-a közötti időszakban beérkezett tao-forrásokat mire és hogyan költötték el. Azzal, hogy ezt nem tették meg, vállalták, hogy törvényt sértenek, amely annak fényében, hogy az ország miniszterelnöke aktív szerepet vállal az akadémia életében – olykor mintha a sajátjának is érezné –, különösen furcsa.
A napokban derült ki, hogy A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak idén közel 5,4 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség, melyből többek között egy ifjúsági sportszállót építenének - a stadion, valamint a sport- és konferenciaközpont mellé.
"Tévesnek" bizonyult a korábban közzétett összeg, 2,3 milliárd forint helyett 5,4 milliárdnyi TAO-támogatás áramolhat idén a felcsúti fociba.
Nem véletlenül köti szinte mindenki a Felcsúthoz a tao-rendszert: minden tizedik labdarúgásba érkező tao-forint a kormányfő által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt akadémiánál kötött ki. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, illetve a tulajdonában álló, az idén ismét nb1-es felnőtt csapat legalább 13,4 milliárdnyi közpénzhez jutott így az elmúlt hat esztendőben.
A Kúria – azaz a legmagasabb szintű magyar bíróság – október 25-i döntése végérvényesen kimondta, hogy a taós támogatás a magyar jog szerint közpénznek számít. A döntés hatása finoman szólva is jelentős, a társasági adó felajánlásán keresztül a legkonzervatívabb számítások szerint is mintegy 360 milliárd forint áramlott a támogatott csapatsportokba az elmúlt években, és idén legalább további 90 milliárddal lehet számolni. Most talán az is kiderül majd, hogy kik dobták össze ezt a rengeteg pénzt, ahelyett, hogy adót fizettek volna. Na meg, hogy mire költötték el.
– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.
A hétfőn rendezett Turizmus Summit konferencián bemutatták a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amelyből kiderül: az eddig mostohagyerekként kezelt ágazatba az elkövetkező években dőlni fog a pénz. Több mint 800 milliárd forint 2030-ig. Közben a turizmus piaca az elmúlt időszakban drasztikusan átrendeződött, a kormányközeli szereplők erősen bevásárolták magukat erre a területre.
