Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok.
Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.
Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozott, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. A befejező részben interjúnkban az Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkárával, Ángyán Józseffel vesszük végig: hogyan látta belülről a kezdeteket, és hová jutott azóta a NER a nagy balatoni és országos lenyúlásban?
Miközben bő egy éve tiltakoznak, százával küldenek beadványokat, észrevételeket, ezrével aláírásokat a győrszentiváni civilek a győri ipari park bővítése ellen akkumulátorgyártól is tartva, szerintük egy huszárvágással jelentős részben zavaró hatású ipari övezetté nyilvánították a 400 hektárnyi, fejlesztésben érintett területet. A főépítész kormányrendeletre hivatkozik, a civilek kiakadtak, és azt ígérik, nemzetközi szintre viszik az ügyet.
A kormányhivatal nem adta ki a környezetvédelmi engedélyt, így az építési engedélyezési eljárás már el sem indítható a budai zöldövezet egyik tervezett lakóparkjára. A budapesti, XII. kerületi ügyről korábban a Szabad Európa is beszámolt. A beruházást kifogásoló civilek szerint a részben erdős, fás kerületben már így is túl sok az építkezés, ezek miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt.
Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.
A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.
Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Mostani cikkünkben arról írunk: bár a kormányhivatalok is nagyon „igyekeznek” egyengetni a nyomulás útját, a Lázár-féle minisztérium friss építésitörvény-tervezete tovább „egyszerűsítheti” a fideszes körök balatoni térfoglalását.
Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.
Nyoma sincs a beígért modern akku-újrahasznosító technológiának a magyar üzemet tervező szlovén cég által beadott dokumentációban.
