K-Monitor Adatbázis

Kiugróan jó évet zártak tavaly a legnagyobb hazai építőipari vállalatok. Az egy dolog, hogy hatalmasat ugrott a forgalmuk 2016-hoz képest, de az árbevétel arányos nyereségrátájuk is kiemelkedően magas volt, azaz a befolyó pénzből egyre több maradt a cégek tulajdonosainál. A legjobban teljesítő társaságok között sok olyan akad, amely kormányközeli tulajdonosa és közbeszerzési sikerei miatt gyakori szereplője a híreknek.

A kormányközeli tulajdonosok kezei alatt termőre fordultak a korábban gyakran szenvedő médiavállalkozások. Röviden így lehet összefoglalni a hazai médiapiac 2017-es évét. Tavaly számos, korábban az életben maradásért küzdő, de legalábbis erősen veszteséges médium termelt komoly profitot, néhányból pedig már pénzt is ki tudtak venni a tulajdonosok. Nem is keveset: Habony Árpád és Mészáros Lőrinc is százmilliókkal gazdagodott a sajtótermékeinek köszönhetően.

A következő években is ugyanaz a három, kivétel nélkül kormányközeli üzleti kör húzhat hasznot az állami hirdetésekből, mint amelyik az elmúlt másfél évben is milliárdokat keresett ezen. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) még pénteken tette közzé az áprilisban kiírt közbeszerzésének eredményét.

A hasonló tematikájú lapok közül gyakran a legkisebb példányszámúnak jut a legtöbb állami hirdetés. Ez derül ki a 2017-es éves beszámolók és a tavalyi állami reklámköltések összevetéséből. A számokból egyértelműen látszik, hogy semmit nem számít, hány emberhez jut el az üzenet, csak az a fontos, hogy kinél költik el a milliárdokat.

A magyar sörpiacon az utóbbi években egyre meghatározóbbá váltak a kézműves, vagy ahogy újabban mondani szokás, kisüzemi, vagy még újabb kifejezéssel élve a kraft sörök.

Bár tavaly tovább bővült Mészáros Lőrinc cégbirodalma, és a már régóta meglévő vállalatai is nőttek, a korábbi felcsúti polgármester ezúttal nem vesz ki annyi osztalékot érdekeltségeiből, mint egy évvel ezelőtt. Az ország leggyorsabban gazdagodó vállalkozójának céghálóját még ő maga sem látja át, és a kusza tulajdonosi viszonyok, illetve a nem ismert egymás közötti elszámolási megoldások miatt nem is lehet összesíteni, hogy a cégei milyen eredményeket értek el.

Két évvel ezelőtt némi meglepetésre egy ismeretlen magyar vállalkozás kapta a legnagyobb állami támogatást a kormány egyedi döntése alapján. A frissen alapított Kall Ingredients Kft. 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást húzott be izocukorgyártásra. Ezzel még azt a német Audit is megelőzte, amelynek a győri fejlesztésre hatmilliárd forintot ítéltek meg.

A választások előtt egy hónappal furcsa közjáték zajlott le az egyik uniós pályázat körül. Egy korábban már felfüggesztett programot hirtelen újra megnyitottak, de csak egy napra. Az uniós tendereket árgus szemmel figyelő pályázatíró tanácsadócégek is meglepődve tapasztalták, hogy március 9-én hirtelen ismét elérhetővé vált a KKV Energiahitel nevű pályázat, ahol lényegében naperőműves beruházásra lehetett „ingyen” hitelre pályázni.

Elsősorban néhány jótékony cégnek, illetve a tao-támogatásoknak köszönhetően több mint 6 milliárd forintos bevételre tett szert 2017-ben a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Az Orbán Viktor által alapított, és Mészáros Lőrinc által elnökölt szervezet így kétszer annyi pénzből gazdálkodhatott, mint amennyit tornatermek építésére szánt a kormány az előző évben.

Közel másfélszeresére növelte 2017-ben árbevételét a TV2 Zrt., aminek köszönhetően története során először megelőzte az RTL-t. Az Andy Vajna tulajdonában álló csoport tavaly 34,5 milliárd forintos forgalmat hozott össze, 11 milliárddal többet, mint 2016-ban. A gyors bővülés sem volt azonban elég ahhoz, hogy a vállalat eredménye nyereségbe forduljon. Igaz ezúttal legalább nem 7, csak 2 milliárd volt a veszteség.