K-Monitor Adatbázis

Miért nem jó, ha a terepet nem ismerő, külföldi politikusok próbálják levezetni a magyar korrupció természetét? Mert gyenge lesz az érvelés, és ez a populistáknak jön jól.

Nagyon úgy tűnik, hogy jó kapcsolatokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki egyáltalán elindulhasson a naperőműves beruházásokat támogató uniós pályázaton.

Magyarország az EU innovációban lemaradó országaihoz tartozik, csak néhány kisebb és szegény keleti tagállamot előzünk meg innovációs teljesítményükben. Bár valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összegek aránya a GDP-ben kifejezve, amíg a cégek egyre többet költenek erre, az állam egyre inkább kivonul a jövő szempontjából talán legfontosabb területről.

A választások előtt egy hónappal furcsa közjáték zajlott le az egyik uniós pályázat körül. Egy korábban már felfüggesztett programot hirtelen újra megnyitottak, de csak egy napra. Az uniós tendereket árgus szemmel figyelő pályázatíró tanácsadócégek is meglepődve tapasztalták, hogy március 9-én hirtelen ismét elérhetővé vált a KKV Energiahitel nevű pályázat, ahol lényegében naperőműves beruházásra lehetett „ingyen” hitelre pályázni.

Magyarország európai uniós csatlakozásától sokan azt várták, hogy eljön a Kánaán, és egy-két évtized alatt nyugat-európai lesz az életszínvonal. Az uniós, vagyis a felzárkózást elősegítő támogatások megérkezésével lett is reális lehetőség arra, hogy a kelet-közép-európai országok gazdaságai csökkentsék a nyugati tagállamokkal szembeni lemaradásukat.

Ugyanabban a nyíregyházi bankfiókban adták be a pályázatok zömét az uniós támogatásból megvalósuló KKV energiahitel tenderre – értesült a G7.hu. Vasárnap írtunk arról a gyanús pályázati kiírásról, amiben 12 milliárd forintos hitelkeretre jelentkezhettek azok a szerencsések, akik péntek délután értesültek a megújuló energiaforrást felhasználó beruházásokat támogató hitelprogram (kkv energiahitel) újraindításáról.

Miközben az ország nagy része az első tavaszi hétvégére készült pénteken, furcsa tendert hirdetett meg az állam. Összesen 12 milliárd forintra pályázhattak azok a mikro- illetve kis- és közepes vállalatok, amelyek értesültek a megújuló energiaforrást felhasználó beruházásokat támogató hitelprogram (KKV energiahitel) újraindításáról.

Magyarországon az uniós pénzeknél kifejezés is született már a kutatási pénzek lenyúlására, ezt hívják elkutatásnak. Nem kizárt, hogy egy ilyen projektre leltünk, de a minisztérium nem köszönte meg a találatot, még csak válaszra sem méltattak. A rejtélyes fejlesztő pedig nem csak kamerákkal kereskedik, de Magyarország egyik legnagyobb informatikai projektjében is szakértő.

Az Európai Unió komoly összegeket ad a leszakadó térségekben lakók élethelyzetének javítására. A rászorulóknak szánt operatív program az egyik forrása annak a 11 milliárd forintos keretösszegnek, aminek terhére az állami tulajdonú Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. óriási konferenciáztatási közbeszerzést írt ki.

Néhány éven belül másodszor dob el politikai okokból százmilliókat az állam a rádiós piacon. Múlt héten írtuk meg, hogy az egykor MSZP közeli, de állami hirdetések hiányában összeomló Neo FM-et üzemeltető FM1 Zrt. a felszámolási eljárás után tartozásainak csak töredékét fizeti ki. A legtöbb pénzzel pedig állami szerveknek lógott a társaság: csak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 900 millió forintot bukik.