Kulcsszavak: |
|
Lapok: |
Véget ér-e valaha a parkolási káosz Budapesten?
Az egységes fővárosi parkolási rendszer minden önkormányzati választási kampányban előkerül. Az érv egyszerű: egységes szabályok, összfővárosi bevételből összfővárosi közlekedéspolitika. De valóban így van-e? Megnéztük a helyzetet onnan, ahonnan eddig még senki: a kerületek szempontjából.
Kevés épülettel volt annyi baj, mint a Bálnával
A Fővárosi Közgyűlés március végén megszavazta, hogy 11,2 milliárd forintért eladja a Közraktárakra épült Bálnát a magyar államnak. A nagy reményekkel induló épület már jó ideje csak fejfájást okozott a város vezetésének, így valószínűleg nagy megkönnyebbülés, hogy mostantól az államnak kell kitalálnia, hogy mit akar kezdeni az üvegcettel.
Lakás a Várban: Nem mind nyomott ár, ami annak látszik
Nyomott bérleti árakról szóló hírektől hangos az I. kerület. Meghallva a 30-80 ezer forintos bérleti díjakat, valóban felszaladhat az egyszeri bérleménykereső szemöldöke, de a helyzet a budai Várban nem ilyen egyszerű.
Négymilliárdba került a balmazi álom, most reális veszély az NB III.
A balmazújvárosi profi futball atyjával beszélgettünk az önkormányzati bérlakásokban lakó futballistákról, tervezhetetlen kiesésről, augusztusra kiürülő klubkasszáról és arról a 224 millió forintról, ami a reálisnak tartott üzleti terv szerint hiányzik a folytatáshoz. A másodosztály kieső helyétől egypontnyira állnak.
453 milliót kér a balmazi futballcsapat: ők mennek csődbe, vagy a város
Nem mondható éppen váratlan eseménynek, hogy a helyi profi futballcsapatot működtető Balmazújváros Sport Kft. a legoptimistább megfogalmazás szerint is a bedőlés szélére került. A balmazi foci problémáival és a helyi politikához való sajátos kötődésével nem rég foglalkoztunk részletesen a profi labdarúgóknak szociális áron kiadott önkormányzati bérlakások kapcsán.
Eladták a Luxus áruház épületét az MNB alapítványai
A Pallas Athéné Alapítványok 5,8 milliárd forintos áron értékesítették a Budapest belvárosában lévő befektetésüket, a Vörösmarty téren álló műemléki épületet, a Kasselik Házat, amely korábban Luxus Áruházként volt ismert - írja az MTI. A vevő a német-francia székhelyű AEW, amely az egyik európai ingatlanbefektetési alapja részére vásárolta meg az épületet.
Tanácsadóival revolverezik Tarlóst a Liberálisok
Tarlós István évi 40 millió forintért kapott tanácsokat az e-jegyrendszer ügyében, továbbá a főpolgármester négy főtanácsadót (Dorner Lajost, Szegvári Pétert, Szabadvári Péter Ottónét, és Szemenyei Lászlót) is megbízott azzal, hogy felügyelje és segítse az elektronikus jegyrendszer beruházását – erről tartott sajtótájékoztatót a Liberálisok főpolgármester-jelöltje, Sermer Ádám. A politikus a főpolgármesteri hivataltól kikért dokumentumokból idézte a számokat. A sajtótájékoztatóval kapcsolatban megkerestük a főpolgármesteri hivatalt, ahol dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes válaszolta írásban a következőket:
Ez a hír számunkra kezelhetetlen.
"A felsorolt nevek közül kettő nem is Tarlós István tanácsadója, de ettől függetlenül sem kaptak ilyen megbízást, még kevésbé 5 éve. Egyiküknek volt esetileg rövid érintkezése a pénzügyi főpolgármester-helyettes munkatársaként a BKK jegyrendszerével, mikor a BKK tagi kölcsönt kért a fővárostól, amit még tárgyévben vissza is fizetett. Ilyen munkáért a felsorolt két ember semmilyen juttatást nem kapott, és a programban egyáltalán nem vettek részt", írták.
A válaszuk úgy folytatódik, hogy "Szabadváriné dr. valóban a főpolgármester tanácsadója, ő foglalkozott egyéb feladatai mellett az üggyel – de nem 5 évig, hanem – 2018 november és 2018 december között, vizsgálta, hogy mi történt, mikor a BKK felmondta a szerződését. Ezért a munkáért Szabadváriné dr. semmi külön juttatást nem kapott. Dr. Szegvári Péter pedig nem tanácsadói munkakörében foglalkozott a BKK-val, és tanácsadói munkakörét nem érinti a feladat, hanem őt a Közgyűlés választotta meg a BKK igazgatósága elnökének. Részt vesz ugyan a főpolgármesteri vezetői értekezleten, de ellenőrzött információ, hogy ott a BKK-jegyrendszer szerződéssel kapcsolatos problémát – legalábbis 2016-17-18-ban biztosan (korábban nemigen lehetett oka sem) – egyszer sem vetett fel sem a BKK vezérigazgatója, sem az igazgatóság. Tanácsadóként ezért a feladatáért dr. Szegvári Péter semmilyen juttatásban nem részesült", közölte a főpolgármester-helyettes.
Mit kerestek profi futballisták szociális bérlakásban?
Nehezen minősíthető állapotokra irányította rá a figyelmet a bérlakásaikból kiköltöztethetlen balmazújvárosi labdarúgók története. A 2018 augusztusának közepéig fideszes polgármester, Veres Margit vezette városban a helyi profi labdarúgócsapat 5 játékosa az eredetileg szociális bérlakás céljára szolgáló ingatlanokban lakhatott.
Erre a város fideszes alpolgármesterének két nappal az augusztus 12-én tartott, és a független Hegedűs Péter győzelmét hozó időközi polgármester-választás előtt kötött szerződése biztosított lehetőséget. Valamint az, hogy az önkormányzati lakások bérbeadását szabályozó rendeletet 2015-ben módosították, ami még a jogerősen kiszabott börtönbüntetése ellenére szabadlábon lévő Veres Margit polgármestersége idején történt. Ez a módosítás lehetővé tette, hogy az alapvetően szociális célú bérlakásokat sportolók számára is kiutalhassák, a piaci bérleti díj töredékéért.
Miért rosszak mindig a felújított vasútállomások liftjei?
A MÁV és a NIF 2009 és 2015 között 160 milliárd forintos uniós forrásból felújította a székesfehérvári és a debreceni vasútvonal jelentős részét. Az állomásokhoz összesen 45 liftet építettek. Ezek többsége többször volt rossz, mint jó. Van, amelyik a beszerelés óta meg se moccant. Megpróbáltuk kideríteni, miért. Elképesztő válaszokat kaptunk.
BIF-ítélet: a hazai tőkepiac kezdi elveszíteni maradék komolyságát
A BIF Nyrt. 2016-ban bejelentette a középtávú stratégiáját, egy kisrészvényes ezt komolyan vette, magyarul elhitte az abban foglaltakat és ennek megfelelően részvényeket vett. Mire a felügyelet megbírságolta és ezt egy független bíróság is helyben hagyta. Egy teljességgel érthetetlen sztori következik.