Hogyan fordulhat elő, hogy a Postabank előző vezetősége idején vezetett könyveket vizsgáló három nemzetközi auditor közül a KPMG Hungária és az Ernst&Young (E&Y) jóval nagyobb veszteséget tárt fel, mint a Deloitte&Touche (D&T)? E tekintetben perdöntő lehet az az úgynevezett teljességi nyilatkozat, amelyben a Postabank előző vezetősége adott képet 1997-es pénzügyi helyzetéről a D&T-nek.
További taggal bővült az elmúlt héten azok száma, akik a Postabank volt vezetősége idején felhalmozott horribilis hiány miatt büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményeztek. A Pénzügyminisztérium (PM) után ezúttal maga a hitelintézet új vezetősége tett feljelentést a rendőrségen. Időközben az Állami Számvevőszék bejelentette: az összegyűlt dokumentumok alapján a jövő héten elkezdik a Postabank helyszíni ellenőrzését, az viszont előreláthatóan csak a nyár végén zárulhat le.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója a múlt héten ismét kijelentette, hogy a Postabank tőkevesztése okán feljelentést tesznek. A hitelintézet új vezetősége február elején dönt arról, kéri-e az elődje(i) elleni büntetőjogi felelősségre vonás megindítását. Az ugyancsak kutakodó állami szervezetek pedig várhatóan az év közepe tájékán fejezik be vizsgálataikat.
A Népszava információja szerint a Postabank igazgatósága holnapi ülésén határoz arról, tesz-e mérleghamísítás miatt feljelentést a leváltott vezetés ellen.
"Ha jól tudom, akkor a Postabank részvényesei feljelentést tettek az előző menedzsment, az igazgatóság és a felügyelőbizottság ellen" - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Dokumentumokkal is igazolhatja a Postabank-ügyben tett lépéseit az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF), feltéve, hogy erre a többek közt a Kormányzati Ellenőrzési Iroda és az Állami Számvevőszék részvételével létrehozott vizsgálóbizottság igényt tart. Lapunknak Tarafás Imre, az ÁPTF elnöke az 1997. február végi Postabank-pánik óta először idézte fel részletesen a hazai bankrendszer egyik legellentmondásosabb hitelintézetével kapcsolatos felügyeleti intézkedéseket és javaslatokat.
Nyolc fő témakörben vizsgálja át a Postabank gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az összefoglaló jelentés jövő ősszel várható, azt megelőzően az 1998-as zárszámadással egyidejűleg adnak tájékoztatást a számvevők. Az utóbbiak amúgy - mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke elődjét, Hagelmayer Istvánt idézve - ok-okozati összefüggéseket keresnek, nem pedig "magányos bűnöst".
Még az idén 132 milliárd forintnyi hosszú lejáratú államkötvényt bocsát ki a kincstár a Postabank hiányának fedezésére - közölte Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága előtt.