K-Monitor Adatbázis

Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye” lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne – amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.

Újabb akkumulátorgyár építésének előkészületeit kezdte meg a Samsung Gödön, és bár a második gyár katasztrófavédelmi eljárása még zajlik, az ezzel összefüggő telefonos közmeghallgatás inkább csak formalitásnak tűnik. Eközben a 2018-ban átadott első üzem is tovább bővül, pedig – a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint – még ez sem kapta meg az összes használatbavételi engedélyt. Az éjjel-nappal működő üzem zajszennyezése hosszú ideje pokollá teszi a lakosok egy részének életét, és egyelőre nincs garancia arra, hogy a helyzet a bővítés után nem lesz még rosszabb.

Egy minap közzétett rendeletmódosítás szerint az eredeti terveknél jóval többe fog kerülni a gödi és a komáromi iparterületek víziközmű-építése. Az akkumulátorgyártás óriási vízigényének biztosítása miatt távolabbi települések is érintettek lesznek a beruházásokban; Komárom vízellátásához például a tatai és tatabányai források karsztvizét is felhasználnák.

A panaszt elutasították, de az Alkotmánybíróság meghagyta, hogy az Országgyűlésnek a feladatokkal arányos támogatást kell biztosítania az önkormányzatoknak. Ketten nyújtottak be különvéleményt.

Az Alkotmánybíróság pénteken elutasította a gödi önkormányzat panaszát, amit a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint annak megsemmisítésére tett. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy sem az országgyűlés, sem a kormány nem lehetetlenítheti el aránytalan elvonásokkal a helyi önkormányzatok működését.

A zajtól szenvedő lakosságnak már nemcsak a gödi Samsung-gyárral és a hivatalokkal kell megküzdenie, de újabban a szennyvízzel is, ami nemrég kiöntött a gyár melletti területre. Bár a problémát átmenetileg elhárították, a szennyezés jelei újra felbukkantak a kerítés közterületeket érintő oldalán. Mivel a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a környéket, a gödi önkormányzatnak és a lakosságnak egyre kevesebb beleszólása van az őket érintő beruházásokba. A kormánynak kedves cégek azonban láthatóan jól profitálnak a gyár bővítéséből.

Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.

Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna. Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz.

Váratlanul érte őket a kormány áprilisi döntése. Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét. A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban.

Minimum négy ponton sérti az Alkotmányt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint, aki ezért az ombudsmanhoz fordult.