K-Monitor Adatbázis

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

Folynak a gödi akkumulátorgyár víziközműveinek építési munkálatai. A beruházás miatt – melyet a Mészáros és Mészáros Zrt. végez – fákat vágtak ki a Duna-parton, valamint másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken is megbolygatják a növényzetet. A 32 milliárd forint közpénzt felemésztő víziközmű-építést „kiemelten közérdekű” beruházássá nyilvánította a magyar kormány, bár az új vezetékek nem a lakossági igényeket, csupán az akkumulátorgyár óriási vízfogyasztásának kielégítését és az ipari szennyvíz Vácig való elvezetését szolgálják.

A Pest megyei közgyűlés Göd és Dunakeszi térségében működő, kormánypárti propagandakiadványokat gondozó alapítványoknak adott támogatást.

Az indoklás szerint a fejlesztés pozitív hatásai meghaladják az állami támogatás által előidézett versenytorzulás hatásait.

„Jó hír a gödieknek! 100 millió forint támogatást kap Göd, amit a Kék Duna Központ felújítására fordíthatnak” – jelentette be a térség fideszes országgyűlési képviselője, Tuzson Bence.

Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.

A gödi Samsung-gyárat az elmúlt években számtalanszor megbüntették, amiért nem tartotta be a tűzvédelmi, iparbiztonsági, munkavédelmi és építési szabályokat. A bírságok többnyire 2-3 milliósak, miközben az állam több tízmilliárddal támogatja a céget.

Feszült hangulatú közmeghallgatást tartottak kedden a gödi Samsung-gyár bővítéséről. A hallgatóság többek között az akkugyár zajterhelése, a talajvíz szennyezettsége, a település élhetősége, és az ilyen gyárakkal kapcsolatos általános aggodalmait zúdította a hatóságok és a gyár képviselőire.

Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.

Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak.