A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.
Már 800 milliárd forint felett jár a beruházás költsége, ami annyira megnehezíti a déli irányú vasúti fuvarozást, hogy félő, az elkészülte után sem áll helyre még a korábbi forgalom sem.
Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét. Mindeközben olyan híreket is hallottunk, hogy ennél is nagyobb, 460 méter magas felhőkarcolót, Európa legnagyobb plázáját, 50 ezer lakást építene a területen a dubaji ingatlanfejlesztő a kormány segítségével. Minden jel arra mutat, hogy brutális léptékű, Budapest fejlődését kimondottan rossz irányban befolyásoló beruházás készül. A tárgyalások titokban zajlanak, sem a nyilvánosságot, sem a városvezetést nem vonják be érdemben. Legfeljebb a nemzetközi megállapodás szűkszavú utalásaiból következtethetünk – ami önmagában sem normális állapot.
Vezetőcserét hozott az új év a nem létező és bizonytalan jövőjű Fudan Egyetemet fenntartó közalapítvány élén. Mindössze 9 hónap után távozik innen és a kuratóriumból is az eddigi főigazgató, akinek a helyét Csák János miniszter egy tanácsadója vette át.
Az elmúlt időszakban a sajtó attól volt hangos, hogy hova nem ért el időben a mentő, hogy hogyan vezénylik fel a vidéki dolgozókat Budapestre, s hogy milyen körülmények között, milyen fizetésekkel kell dolgozniuk a mentősöknek. Lengyel Tiborral, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével beszélgettünk ezekről a témákról, illetve arról, hogy miként látják ők az Országos Mentőszolgálat helyzetét.
A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.
A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.
Több tízmilliárdos értékben juttatott ingyenesen – főképpen budai – ingatlanokat az állam a református egyháznak, köznevelési céllal. A Bíró utcai óvoda körüli rejtélyes események azonban azt sugallják, a paragrafusok kijátszhatók.
Olyan bizalmi kapcsolat volt a tanúként meghallgatott „Kálmán rendőr” és Schadl György között, hogy még kulcsa is volt a végrehajtói kar volt elnökének lakásához. Volt, hogy Schadl egy esti megbeszélésen a lakásán félmillió forintot adott neki valamilyen ügyintézésre. Gyakran hallotta telefonon beszélni Schadlt, de sosem gyanakodott arra, hogy valami „bűnös dologról” lenne szó. Amikor a pénzmozgások jegyzeteiben vp monogramot tüntettek fel a kivett összegek mellett, akkor az szerinte nem Völner Pált, hanem a vizes projektet, Schadl nagy találmányát, a vízzel menő autót jelölte. Állítja, Völner Pálnak nem vitt pénzt, sőt, csak a bírósági teremben látta őt először.
Az állami szerencsejáték-szervező cég jelentős összeggel támogatja Novák Katalin alapítványát, amely a házasságot mint „egy nő és egy férfi élethosszig tartó szövetségét” népszerűsíti. Volt azonban egy másik, jobboldali alapítvány, ami ennek dupláját kapta.