Az MSZP volt terézvárosi alpolgármestere, Fürst György bő másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a vádhatóság szerint, illetve ennyi volt az általa kezdeményezett kerületi ingatlanok eladásával veszélyeztetett érték. A Jókai utca 10. alatti épület miatt az MSZP—SZDSZ-koalíciós önkormányzat 15 képviselője és jegyzőik ellen a minap emeltek vádat. (...) A hatóság álláspontja szerint több kerületi ingatlan, köztük a Jókai utca 10. szám alatti épület értékesítése egyaránt törvénysértő volt. Az épületek elidegenítéséről Fürst György 2003. május 22. és 2006. március 30. között tett előterjesztést a képviselő-testületnek
A fideszes vezetésű IV. kerületi önkományzat tavaly eladott egy köztulajdonban lévő telket 500 millió forintért egy volt államtitkárhoz köthető vállalkozásnak, majd az eladást követően átminősítette a besorolását, amivel több százmillió forintot tett a beruházó zsebébe. A helyi ellenzék háborog, az önkormányzat szerint viszont minden szabályosan történt.
Hűtlen kezelés miatt 15 ember ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a 2003-2004-es terézvárosi ingatlanügyekben. A vádirat lényege szerint az önkormányzati ingatlanok eladását támogató önkormányzati képviselők megsértették a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi, illetve a vételárképzésre vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályokat, így reális esélye volt annak, hogy az önkormányzatot vagyoni hátrány éri, de ez - a vádlottak magatartásán kívüli okból - végül elmaradt.
Az ingatlanjait egyébként is dinamikusan értékesítő IX. kerületi önkormányzat 2015 őszén úgy gondolta, hogy eladná a Balázs Béla utca 24–28. közötti hatalmas blokkot. Az ingatlanokon rosszabb állapotú, de szép, alacsony bérházak sorakoztak, amiket a kerületi szabályozási terv védendő értéknek javasolt (a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének képein még látszik a legtöbb homlokzat).
Pont elég rossz a piaci helyzet
Az önkormányzat ennek ellenére inkább el akarta bontatni a házakat és eladni ezeket a telkeket. Ami teljességgel a saját döntési hatáskörük – ha teljesen új házakat akartak oda, megtehették. Ehhez 2015. november végére értékbecsléseket készítettek az ingatlanokra, a két külön értékbecslőjük 424 millió és 465 millió forintra értékelte a telkeket (bontás után). Úgy már csak 114 és 160 millió forintos árat kalkuláltak a telkekre, ha a vevő kötelezettsége a bontás.
“Reviczky Gábor budapesti lakhatása érdekében kérelemmel fordult az önkormányzathoz” - olvasható a ferencvárosi gazdasági bizottság előterjesztésében. Szeptember 4-én Bácskai János polgármester soron kívül javasolta, hogy a színész egy 2,5 szobás, 82,27 m² alapterületű összkomfortos önkormányzati lakásba költözhessen a Ferenc téren.
Kin múlik, hogy Bayer Zsolt, Habsburg-Lotharingiai Mihály, vagy éppen Palkovics László bérelhet lakást fillérekért a Várban? Van-e esélye egyszerű földi halandóknak is önkormányzati bérlakáshoz jutni? Miért nyithat egy cég hotelt önkormányzati lakásokban? Itt a Negédes otthon második része a Várkerületből!
Látszólag semleges közleményt jelentetett meg a BIF Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén, pedig alighanem az elmúlt évek legnagyobb üzletét kötötte.A cég főrészvényese a Pió-21 Kft, vagyis Schmidt Mária és családja (azaz a történész, illetve gyermekei, Ungár Anna és Péter), a társaság vezérigazgatója pedig Berecz Kristóf, Schmidt Mária veje. Az igazgatóságban helye van Vaszily Miklósnak is, aki most éppen a TV2 és az IKO Média élén visz magas posztot a NER-es médiavilágban. (....)A BIF a közlemény alapján egy 2017. november 24-i kölcsönszerződés révén 7,58 milliárd forinttal tartozott a Takarékbanknak, majd 2018. november 7-én szerződött az állami MFB-vel (vagyis a Magyar Fejlesztési Bankkal), és kötött egy 20 milliárd forint összegű hitelkeret-szerződést. Nagyon leegyszerűsítve ez elegendő lehetett volna a korábbi hitelek kiváltására és további fejlesztések megfinanszírozására (a cégnek több nagy fővárosi iroda- és lakóingatlanprojektje is van folyamatban). Az MFB finanszírozza tehát mostantól ezt a magántársaságot, de a BIF szempontjából az igazi nagy üzlet nem Is a hitelkeret-szerződés volt, hanem az, hogy a hitelkeret-szerződés megkötése és annak lehívása között kivárt majdnem egy évet.
Áll a bál a budakalászi Kálvária lakópark miatt. A 2011 Egyesület szerint ugyanis az önkormányzat 92 millió forinttal olcsóbban adta el annak idején a telkeket az értékbecslő által megállapított árhoz képest, ezért feljelentést tesznek. Az önkormányzat viszont ragaszkodik ahhoz, hogy jogszerűen jártak el, ezért ők is feljelentést tesznek rágalmazás miatt.
Az Épkar Zrt. és egy miskolci cég húzta be a zsíros tendert, közel 100 millióval drágábban dolgoznak a becsült árnál.
Az önkormányzati bérlakások eredetileg a rászoruló emberek lakhatását szolgálták, a Vár bérlakásait viszont ezekben az esetekben nem szociális szempontok alapján ítélték oda. A jelenleg hatályos helyi rendelet alapján a csekély, szociális lakbér mellett létezik az ennél valamivel magasabb, úgynevezett költségalapú lakbér is, amire előszeretettel hivatkoznak is az érintettek, amikor egy-egy ügylet kibukik. Ahogy a legtöbb ingatlanügyletnél az is megjelenik magyarázatként, hogy az önkormányzati vagyon körébe tartozó, sokszor lelakott vagy nem korszerű lakásokra költeni kell, és a bérlő saját pénzen végezte el a felújítást, átalakítást.
