K-Monitor Adatbázis

Több mint egyéves késéssel és jóval drágábban valósul meg a győri Adyvárosi Sportcentrum TAO-pénzből való felújítása. Az Átlátszó megtudta, hogy bruttó 825 millió helyett 1,2 milliárdba kerül a győri női kosárlabda új otthona. Az eredetileg 2022 nyarára kitűzött átadást először idén tavaszra, aztán nyárra, majd pedig 2023 őszére halasztották. Ugyanakkor a Grabo-sátorként emlegetett létesítmény azon kevés helyi beruházáshoz tartozik, amelyek – ha adott esetben késlekedve is – de legalább remélhetőleg megvalósulnak.

Palkovics László gyorsan növekvő jármű- és hadiipari, illetve egyetemi birodalma több mint száz, jellemzően minisztériumi és Fidesz-közeli embernek ad zsíros vezetői állást.

Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.

A miniszterelnök 2017-ben beszélt az akkumulátorgyártáshoz fűzött reményeiről, mostanra az ország északi, északkeleti részén el is szaporodtak az ezen a területen tevékenykedő, főleg ázsiai hátterű vállalkozások.

Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést.

Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál?

„Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak.

Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa.

A mosonmagyaróvári erőmű terve közel tíz évre nyúlik vissza: a beruházás mögött egy olyan cégcsoport, a Kovács Imre Zoltánhoz közel álló EU-Fire csoport áll, amely országszerte ismertté vált a hasonló, olykor félúton elakadó geotermikus projektjeiről. Kovács és cégei először egy 2011 óta befejezetlen battonyai erőmű-beruházás kapcsán hallattak magukról. 2012-ben aztán megjelentek Mosonmagyaróváron is. A helyi önkormányzat városüzemeltető kft.-je, valamint Kovács vállalkozásai – köztük a cikkünk szempontjából legérdekesebb Geotherm Hungary Kft.– külön projektcéget is létrehoztak a mosonmagyaróvári erőmű építésére; ebben Kovács Imre érdekeltségei számítottak többségi tulajdonosnak.

A leggazdagabb magyar vállalkozók listáján előkelő helyen álló, eddig az építőiparban hasító vállalkozó vásárolta be magát egy agrárcégbe.