language

Személyek:

Hagyó Miklós highlight_off

Akták:

UD Zrt-ügy highlight_off

Hagyó Miklós

1967. július 20-án született Jászberényben. Nős, egy gyermeke született. 

1985-ben érettségizett. 1989-ben üzemmérnöki diplomát szerzett a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai karán Szegeden. 1998-ban a Kertészeti Egyetem Élelmiszer-ipari Kar menedzseri szakirányán szerzett mérnöki másoddiplomát. Nemzetközi cégeknél dolgozott vezető beosztásokban, jelenleg a Wirtass Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. 

Már politikusi pályája előtt kiterjedt ingatlantulajdonra tett szert. 1998-ban belépett az MSZP-be. A Budapest XII. kerületi elnökség és az országos választmány tagja. A párt karitatív tagozatának ügyvezető elnöke. A 2002. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos listájáról jutott be a Parlamentbe. 

A 2006. évi országgyűlési választásokon Budapesti területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a gazdasági és informatikai bizottság tagja. 

2006. decemberében Budapest főpolgármester-helyettesévé választották. Bírálói legtöbbször Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz fűződő kapcsolatát kérik rajta számon.

2009 nyarán nyilvánosságra került BKV-s ügyek kapcsán az MSZP októberben felmondta a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíciót és visszahívta Hagyó Miklós polgármester-helyettest is. 

A BKV körüli botrányok miatt 2010 februárjában az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselőjelöltségtől is. Március elején a Balogh Zsolt a BKV egykori megbízott vezérigazgatója az ügyben terhelően nyilatkoztott Hagyóról. A volt főpolgármester-helyettes ezt követően MSZP-s párttagságát is felfüggesztette és a XII. kerületi szocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is lemondott. 

2009 nyarán kirobbant a túlzott végkielégítésiés a korábbi, a cég számára aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat. Mindez oda vezetett, hogy az MSZP budapestielnöksége felkérte Hagyót és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről,és a koalíciót is felmondták. 2010-ben tovább folytatódtak a botrányok. Volt szóvivőjét azzal gyanúsította meg rendőrség, hogy úgy vett föl 24 millió forintot a BKV-tól, hogy nem végzett érdemi munkát. Antal Attilaletartóztatása után, 2010 februárjában az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselőjelöltségtől is. 2010 márciusában korrupcióval gyanúsította meg Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója. Ezután MSZP-s párttagságát is felfüggesztette és a XII. kerületiszocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is lemondott.

Hagyó Miklóst a BKV-ügyben 2017. szeptember 29.-én jogerősen hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondták ki. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést: másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre.

UD Zrt-ügy

UD Zrt-ügy

2008. január-február: Az NBH foglakozni kezd az UD Zrt. ügyeivel. A nemzetbiztonsági akcióban lehallgatták többek között a cég két tulajdonosának és két alkalmazottjának telefonjait. A háromnegyed évig folyó operatív megfigyelésben több órányi lehallgatási anyag keletkezett.

2008. tavasz-nyár: A cégnél megszaporodnak az APEH- és munkaügyi vizsgálatok.

2008. augusztus 1.: Az UD igazgatója, Tóth János és az OTP-elnök, Csányi Sándor mobiltelefonon beszélgetést folytat Tombor András felvetéséről, arról, hogy a cég "dolgozzon az MDF-re és Dávid Ibolyára".

2008. szeptember 10. délelőtt: Laborcz Sándor feljelentést tesz a rendőrségen az UD-sek ellen. Az NBH főigazgatója lőfegyverrel való visszaéléssel, államtitoksértéssel, több rendben számítógépes visszaélésekkel és magántitok jogosulatlan megismerése gyanújával jelentette fel a két cégvezetőt, Horváth Józsefet és Tóth Jánost, valamint az alkalmazottak közül, Morvai Tamást és a cég informatikusát. Mindannyian voltak az NBH alkalmazottai.

2008. szeptember 10. 14 óra: A rendőrség két tucat embere lerohanja az UD Zrt. zuglói irodáját és a főnök, Horváth József, egykori NBH műveleti igazgató-helyettes lakását. A rendőrök fegyvereket keresnek, de csak szabályosan hatástalanított relikviákat és légpuskákat találnak. A házkutatáskor elviszik a cég számítógépeit és szervereit.
 

2008. szeptember 10. este: A Népszabadság még lapzárta előtt megtudja, hogy a titkosszolgálatokért felelős miniszter, Szilvásy György egy folyamatban lévő bűnügy miatt péntekre soron kívüli ülésre hívta össze a nemzetbiztonsági kabinetet. A hírt a lap értesüléseire hivatkozva még az éjjel kiadja az MTI is.

2008. szeptember 10.: Dávid Ibolya, szeptember 12-i sajtótájékoztatóján azt állítja, hogy két napja érkezett hozzá postán egy feladó nélküli borítékban Tóth és Csányi telefonbeszélgetésének hangfelvétele. Eszerint az MDF elnökéhez 10-én juttatta el a máig ismeretlen lehallgató a CD-t. - Ellenzéki politikusok szerint a hangfelvételt nemzetbiztonsági forrásokból juttatták el Dávidhoz. - Nemzetbiztonsági források szerint a felvétel küldőjét máshol kell keresni: a hanganyag például bekerülhetett a nyomozati anyagba is, vagy a telefonszolgáltatóknál is történhetett az illegális rögzítés. - A feljelentés a boríték megérkezésének napján került a rendőrséghez. Mobilszolgáltatóknál nem kezdődött vizsgálat a lehallgatásról, de nincs vizsgálat az NBH-nál sem.

2008. szeptember 11.: A Népszabadság szerint magántitok jogosulatlan megismerésének gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya, miután felmerült a gyanú arra, hogy egy internetszolgáltató elleni támadással illetéktelenek milliónyi postafiók tartalmába tekinthettek be.

2008. szeptember 12. reggel: Almássy Kornéllal, az MDF Dávid Ibolyával szemben induló elnökjelöltjével telefonon közlik, hogy egy Dávidhoz eljuttatott hangfelvétellel bizonyítható, külsős pénzek segítségével akart végrehajtani egy hatalomváltást a pártban. Felszólítják, hogy mondjon le az elnökjelöltségről. Kiderül, hogy a mailfeltöréssel vádolt cég az UD Zrt.Almássy Kornél egy rögtönzött sajtótájékoztatón bejelenti: megzsarolták, arra akarják kényszeríteni, hogy lépjen vissza, ő azonban kitart. Dávid Ibolya bemutatja a hangfelvétel szövegét a sajtónak. A pártelnök a CD-vel az ügyészséghez fordul. Az ügyészség öt nap múlva bejelentette, hogy ejtette a feljelentést. Az indoklás szerint az információgyűjtés nem valósult meg, legfeljebb magántitok jogosulatlan megismerése miatt lehetne eljárást indítani. A hvg.hu leközli a hanganyagot. Majd néhány óra múlva kiderül, hogy Csányi Sándor és Tóth között zajlott a beszélgetés, valamint, hogy Stumpf Istvánt és Tombor Andrást emlegetik az MDF-es akció kapcsán. Almássy újabb telefonhívást kap, majd másnap reggel támogatói számára is váratlanul lemond az MDF választmánya előtt a jelöltségről.

2008. szeptember 13.: A Népszabadság cikke szerint Szilvásy György a nemzetbiztonsági kabinet zárt ülésén előz nap arról beszélt, hogy a cég jogosulatlan és titkos adatgyűjtésének egyik célpontja a kormányzati informatikai rendszer gerincvezetéke volt.

2008. szeptember 16.: A Népszabadság cikke szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépére telepítettek nyolc hónapja kémprogramot, és ennek felfedezése után kezdődött el az UD Vagyonvédelmi Zrt. elleni fedett akció. A rendőrség "számítógépes rendszerek elleni bűncselekmény" gyanújával nyomoz ismeretlen tettesek ellen, a feljelentéshez mellékelt "iratokat és elektronikus adathordókat" szakértők vizsgálják - lap szerint. Szakértők később azt állították, hogy a kémprogramok telepítőinek kilétét legfeljebb indirekt módon, az ellopott információk megtalálásával lehet felfedni. - A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról.

2008 szeptember 18.: A HVG cikke szerint Bajnai Gordon gazdasági minisztert is megfigyelték UD-cégcsoport emberei, legalábbis ilyen hírek érkeztek a nemzetbiztonsághoz. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról. Bajnai megfigyeléséről az NBH és Szilvásy sem nyilatkozik.

2008 szeptember 19.: A Népszabadság cikke azt állítja "hivatalosan meg nem erősített információkra" hivatkozva, hogy az UD Laborc Sándorról, az NBH főigazgatójáról, Keller Lászlóról és a Pénzügyminisztérium egy szakállamtitkáráról is gyűjtött adatokat. A lap szerint a cég emberei környezettanulmányt végeztek a célszemélyek "a lakó- és a munkahelyen, igyekeztek utánajárni az alanyok életvitelének, szexuális szokásainak, gazdasági kapcsolatainak, sokszor bankszámlájának, híváslistáinak is - sőt, akár a kémfilmekben, sokszor még a háztartási szemetet is átvizsgálták". A Nemzeti Nyomozó Irodán az Indexnek elmondták hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról.

2008 szeptember 23.: Szilvásy György nemzetbiztonsági ügyeket felügyelő miniszter tájékoztatja a parlament nemzetbiztonsági bizottságát a megfigyelési ügyről. Arról beszélt, hogy az UD Zrt. rendszeres kapcsolatot ápolt ellenzéki politikusokkal, Kövér Lászlóval és Demeter Ervinnek például. Szilvásy szerint a törvénytelen eszközökkel operáló cég megbízásokat, feladatokat is kapott a fideszes politikusoktól. Demeter Ervin elismerte a kapcsolatot, de azt mondta, nincs takargatnivalója. Szilvásy megerősítette azt a korábban megszellőztetett információt is, hogy Bajnai Gordont is megfigyelte az UD.

Hosszas jogi eljárások után Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta, a bíróság pedig jogerősen bűnösnek mondta ki és megrovásban részesítette 2016-ban. Az ítélet szerint a két egykori MDF-es politikus a hangfelvétel nyilvánosságra hozásával megfenyegette 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen. 

 A bíróság megállapította: máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó – Almássy Kornél barátja, tanácsadója – felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges. Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy “poloskátlanítani” kellene Almássy házát.

A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Ibolya Csány Sándorral, Herényi Károly pedig Tombor Andrással találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik: vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt. Az ügyben egy másik bírósági eljárás is folyt: a volt titokminisztert és társait Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok személyiségi jogainak megsértésével vádolta az ügyészség azzal, hogy nyilvánosságra hozták az UD Zrt. ügyében indult nemzetbiztonsági vizsgálat során lehallgatott telefonbeszélgetések felvételét. Szilvásy csak a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén játszotta le azokat a bizottság határozott kérésére. Szilvásyt az ügyben jogerősen felmentették. 

forrás: Index.hu

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [7]  Oldalak:   1

A Fidesz megígérte a legnagyobb mocskot, de a leszámolásból semmi nem lett

A Fidesz a 2010-es választások előtt nem rejtette véka alá, hogy leszámolásra készül, és mindjárt meg is nevezték a 13 „legmocskosabb” ügyet. Túl sokra nem mentek vele, legalábbis a volt miniszterelnököt nem tudták a vádlottak padjára ültetni, és más MSZP-s politikusok sem kerültek rács mögé.

Ez lett a Fidesz elszámoltatásából: 51 kiemelt ügy, 300 fős érintetti lista

Eltelt két év a kormányzásból, íme a Fidesz által beígért elszámoltatás mérlege: eddig 51 jelentősebb témában született gyanúsítás, vádemelés, illetve első- vagy másodfokú ítélet. A háromszáz fős érintetti listán Gyurcsány Ferenc, négy volt miniszter és hat exállamtitkár neve szerepel.

Kocsis a BKV nevében is aláírt fura szerződéseket

Kocsis István, a BKV napokban távozó vezérigazgatója különös szerződéshosszabbításokat jegyzett a közlekedési vállalat reklámhelyeit tizenkét éve használó céggel. A háttérben a budapesti reklámpiac összefonódásai és egy igazi „nagykoalíciós” vállalat képe sejlik fel.

Bővült a balliberális börtönkeret

Egyre több szocialista politikus kerül a gyanúsítottak, valamint a vádlottak közé, s bűnlajstromuk a csalástól a hűtlen kezelésen és zsaroláson át egészen a gyilkosságban való bűnsegédletig terjed. A nevek között azonban volt SZDSZ-eseket és MDF-eseket is találni.

Azonnal lecsaptak Hagyó Miklósra

Tegnap este a BRFK – miután gyanúsítottként kihallgatta – őrizetbe vette a volt szocialista főpolgármester-helyettest, Hagyó Miklóst és két közvetlen munkatársát, Horváth Éva volt szóvivőt és Lelovics Ottó kommunikációs főosztályvezetőt.

Már nem védi őket a mentelmi jog

Szabad az út, több szocialista politikust is gyanúsítottként hallgathat ki az ügyészség
Találatok: [7]  Oldalak:   1