K-Monitor Adatbázis

Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.

Továbbra sem lehet tudni, de egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett, nagyjából 65 milliárd forintosra saccolt MotoGP-pálya sorsa. Az eredeti elképzelés szerint 2024-ben már versenyt rendeztek volna a területen, azonban a kormány májusi döntése egyes beruházások halasztásáról átírhatja ezeket a terveket. Erre utal a pálya miniszteri biztosának, Tiba Istvánnak egy júliusi nyilatkozata is, miszerint a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pályaépítésért felelős állami cég viszont úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről.

A terv szerint még idén elkezdenék a CATL akkumulátorgyárának építését.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a CATL kínai akkugyártó debreceni akkumulátorgyárának kialakítását. Mint kiderült, az üzem áramellátásának kialakításában Mészáros Lőrinc cége is részt vesz.

Bár a szövegből nem derül ki, minden bizonnyal a kínai CATL akkumulátorgyárról van szó. Ennek helyszíne a hajdúsági megyeszékhelyen, a Déli Gazdasági Övezetben lesz. Emellett a kormány jelentős összegeket invesztál az infrastuktúra-fejlesztésbe. Ez öt éven keresztül 88 milliárdot jelent, de már idén 6,8 milliárd forintot fordítanak erre a célra. Természetesen Magyarország leggazdagabb embere, a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus Titász sem maradhatott ki a buliból, mely az elosztó hálózati fejlesztések megépítéséhez 16,68 milliárd forint közpénzt kap.

A lakosok beleszólást akarnak abba, hogy mi épül a mezőgazdaságtól elvett déli ipari övezetben. A városvezetés és a lakosok között a Civil Fórum Debrecen Egyesület próbál közvetíteni.

Hálózatbővítést fognak végezni.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Debreciner.hu cikkében olvasható, félreérthető és téves állításokról ír, de nem nevezi meg, hogy pontosan mely mondatokat kifogásolja. Közölték, hogy a 2017-ben indított huszonkét férőhelykiváltó program keretében eddig 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett új lakásba, de azt már nem árulták el, hogy melyik konkrét projektek esetében, milyen településeken történtek a beköltözések.

A kínai CATL új üzemet épít Debrecenben.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján olvasható információk szerint Magyarországon még egyetlen 2017-ben indult férőhelykiváltó programot sem fejeztek be. Kérdeztük a szervezetet a hajdú-bihari projekt csúszása miatti költségnövekedésről, de azt válaszolták, hogy ezt csak a megvalósulás, a legfrissebb határidő szerint december 31. után lehet „számszerűsíteni”. Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek, de máig nem költözhetett beléjük egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg sem.