K-Monitor Adatbázis

A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből. A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta. A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.

A Fővárosi Főügyészség 2019 szeptemberében emelt vádat egy budapesti klinikán szülész-nőgyógyászként praktizáló, idős szakorvos ellen, aki 2014. és 2017. év között öt, a kezelése alatt álló nőtől „tarifájára”, illetve a műtős személyzet „kiskasszájára” hivatkozással pácienseitől 100-150 ezer forint közötti összegeket kért és a részére juttatott összegeket eltette. A Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 23-án kihirdetett elsőfokú ítéletével a szakorvost bűnösnek mondta ki 5 rendbeli üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében, amelyért őt halmazati büntetésül 1 év és 6 hónap, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre, valamint 1.000.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék az elkövetőt nem mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.