K-Monitor Adatbázis

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

Négy koreai éttermet, állandó forgalmat, reggeli dugókat és Mészáros Lőrinc egyik cégét kapta a nyakába Iváncsa, mióta a dél-koreaiak a koronavírus-járvány alatt rohamtempóban elkezdték itt felhúzni az akkumulátorgyárukat. De egy-két hangosabb helyi arcon kívül nincs akkora ellenállás, mint mondjuk Debrecenben, ahol hasonló gyárépítést terveznek. Pedig az iváncsai építkezésen már többen is meghaltak, a mentősök pedig már legalább harmincszor mentek ki a helyszínre. Vannak, akik környezetszennyezéstől is tartanak, de a polgármester szerint ez nagy lehetőség a falunak. A kormányhivatal szerint viszont a beruházásnak szigorú előírásokat kell betartania, az nem okoz jelentős környezeti hatásokat, ezért nem is kell hozzá környezethasználati engedély.

Mind gyakrabban kérnek az önkormányzatok úgynevezett településfejlesztési támogatást az ingatlanfejlesztőktől. A jelek szerint itt is akad külön kormányközeli árazás.

Matolcsy György jegybankelnök fiának barátja, Száraz István igazán nem panaszkodhat az új évre. A napokban derült ki ugyanis, hogy cége, a FRANK Digital Kft. tavaly decemberben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét, majd az uniós közbeszerzési értesítőben látott napvilágot, hogy a Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért. A többi 3 jelentkezőből kettőt kizártak, a harmadik pedig drágább ajánlatot adott. Az egyetem 2020 óta egy vagyonkezelő alapítványé, amelynek kuratóriumában ott ül Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is.

A közbeszerzési eljárás harmadik lehívásában ezúttal egy 8,5 milliárdos tétel üti Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégeinek markát. Az eredetileg legfeljebb 20 milliárdosra tervezett rekonstrukciós eljárás pedig még mindig csak a bontási műveleteknél tart.

Energetikai fejlesztésre kapott még korábban 786 millió forintot a Szent Gellért Fórum. Ez nem más, mint a szegedi stadiont is magába foglaló, a Katolikus Egyházhoz tartozó sportkomplexum.

A nagy fellépő, a BMW gyára még sehol Debrecenben, de az „előzenekarai”, jobbára NER-es cégek (köztük a Market, a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd és mások) - már jól muzsikálnak. Bekötő utakat, vasútvonalat és más alap infrastruktúrát építettek és építenek most is. Ezt egészíti ki a humán infrastruktúra is, amit munkásszállók testesítenek meg, s ebben sem volt megállás. Pár napja lesietett a közeli Hajdúnánásra a száguldó külügyi és külgazdasági miniszter is, hogy átvághassa a nemzeti szalagot egy valóban élhetőnek tűnő, műszakilag korszerű dolgozói szálláshelyen. Szimbolikusan pénzt is vitt, hiszen a kifejezetten a német autógyárnak kellő munkaerő számára épült létesítmény 300 millió forintos költségvetéséből 250 milliót közforrásból kapott az önkormányzat.

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

Néhány nap alatt több, a debreceni BMW-gyárhoz kapcsolódó közbeszerzési eljáráson is a Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában álló V-Híd Zrt. diadalmaskodott. Az állam az egymilliárd eurós beruházás infrastrukturális kialakítását 130 milliárd forinttal támogatja, ebből a mostani csomag csaknem 50 milliárdot tesz ki.

Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai.