K-Monitor Adatbázis

Kötvénybiznisz, taópénzek – rendszerszintű korrupcióról ír a Magyarországról szóló fejezetben a Transparency Interational. A nemzetközi szervezet friss jelentése Bulgáriát és Magyarországot hozta ki az Európai Unió két legkorruptabb országának. A letelepedésikötvény-üzlet a TI szerint felveti a döntéshozó politikusok büntetőjogi felelősségét is.

Mészáros Lőrinc cégei kiemelt szerepet játszhatnak a következő gazdasági válságban.

A GVH-hoz beadott adatok szerint Mészáros Lőrinc és Mészárosné Kelemen Beatrix megszerezné a V-Híd Építő Zrt.

Van Magyarországon nyolc olyan cég, amelyik úgynevezett virtuális erőművekkel foglalkozik. Egy közülük, az erőművásárlási terveire Exim-hitelkeretet is kapó VPP-csoport szabadalom-bitorlással vádolja a többieket, főleg a multikat. A piaci szereplők attól tartanak, hogy az ügy több mint egy jogi vita.

Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármesterének politikai tanácsadója, Balázsi Tibor foglalta el a Miskolcon megjelenő Észak-Magyarország főszerkesztői székét. Ezzel a miskolci városvezetés kritizálásának alighanem befellegzett a megyei napilapban.

Egy hete a Heti Válaszban megírtuk: tíz hónap alatt megduplázta vállalkozásai számát a felcsúti polgármester. Most online is elérhetővé tesszük a 203 cégérdekeltségből álló teljes listát. Vigyázat, ez csak pillanatfelvétel; ha nem múlik a felvásárlási láz, idén meglesz a 300 is!

Szinte nincs átmenet a mezőgazdasági nagyüzem és a néhány hektáros kis gazdaságok között a hajdúsági Tedejen, ahol a volt állami gazdaságból lett modern nagyvállalat mellett már csak néhány helyi család művel önállóan földet. Ők meséltek róla, miért adták el sokan akár áron alul földjeiket a kilencvenes évek elején ahelyett, hogy akár befektetési céllal megtartották volna, és miért lehetetlen manapság egy kis játékosnak bővíteni a földjét. Az Abcúg riportja.

A kormányfő évekig azt mantrázta, hogy többségében nemzeti kézben szeretné tudni a médiát. Miután ezt elérte, új célt fogalmazott meg: sokkal nagyobb arányban szeretné, hogy jelen legyen a magyar tőke a szektorban, mint korábban. Ez azért lenne jó neki, mert a magyar tulajdonos könnyebben befolyásolható politikailag, mint a külföldi.

Egy kivételével elérésben is minden hírmédia-típusban túlsúlyba kerültek a kormányközeli médiumok Magyarországon. Az országos napilapok, megyei napilapok, közéleti hetilapok, a rádiók és az esti televíziós hírműsorok piacán több embert ér el a kormányközeli hírtartalom, mint a politikailag semleges, vagy a kormánnyal szemben kritikus kiadványokban és csatornákon. Módszertanilag minden grafikonhoz magyarázatokat fűzünk.

Az nem újdonság, hogy egy viszonylag szűk informális klikk tartja kézben a kiüresített kormányzati intézményrendszer csúcsát. Nem ritka, hogy még miniszteri pozícióban lévő szereplők sem dönthetnek vagy nyilatkozhatnak maguktól, miközben rendszeren kívüli „tanácsadók” és családtagok közvetlen befolyással bírnak egyes hivatali döntésekre.