K-Monitor Adatbázis

Újabb 2,3 milliárd forintot költ el a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására”. A kommunikációs közbeszerzéseken ez a kódneve a kék plakátokkal fémjelzett kampányoknak, amelyek eddig leginkább a kormány aktuális ellenségeiről szóltak, mint Soros György, Brüsszel vagy a migránsok. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) számozása szerint ez már a nyolcadik ilyen lesz (bár mi csak hétről tudunk).

Bár azt a csoportot, amelynek korábban alvállalkozóként bedolgozott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, kidobták a 75 milliárdos állami kommunikációs tenderből, mégsem kell lemondania az állami megbízásokról a kormányközeli szervezetnek. Az alapítvány ugyanis mostantól az egyetlen versenyben maradó, Balásy Gyula cégei által alkotott konzorciumnak is bedolgozhat.

Mostantól egyetlen reklámügynökségen folyhat keresztül az összes állami kommunikációra szánt pénz. Az ilyen közbeszerzések összefogásával megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) ugyan néhány napja még három kormányközeli csoporttal szerződött le a feladatra, ám Közbeszerzési Hatóság ezekből kettőt – Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit -, mint ma kiderült, már két héttel ezelőtt eltiltotta a tendereken való részvételtől. Emiatt az érintett cégekkel most szerződést bontottak, így csak egy konzorcium maradt, akivel élő megállapodása van a hivatalnak: Balásy Gyula cégcsoportja.

A legnagyobb magyar tévés sales house az Atmedia, valamint a Mediaworks, a Lapcom és az Inform Média online felületeit kizárólagosan értékesítő Printimus Kft. stratégiai partnerségre lépnek – közölték a vállalatok. A társaságok a lépéstől az online hirdetési piacról származó bevételeik növelését várják. A két sales house együttműködésében fontos kapocs, hogy a Printimusban 100 százalékos tulajdonnal rendelkező – Mészáros Lőrinchez köthető – Opus Global Nyrt. tavaly év végén alapkezelőjén keresztül az Atmediában is befolyást szerzett.

Miután kétharmad híján a Fidesznek nem sikerült rendet tenni a parlamentben a közterületi reklámok piacán, Rogán Antal minisztériuma kézi vezérléssel, önkormányzatonként egyesével próbálja rendezni a kérdést. Legalábbis erre enged következtetni az a lapunk birtokába jutott levél, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetirodából küldtek az egyik budapesti fideszes önkormányzat jegyzőjének.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

További (még papíron is) bő 70 ezer hallgatóhoz juthat el a közeljövőben az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Rádió 1. A Médiatanács ugyanis keddi ülésén az utolsó ehhez szükséges lépést is megtette: úgy módosították a filmügyi kormánybiztos cége, a Radio Plus Kft. műsorszolgáltatói szerződését, hogy az három hajdúsági városban épp most induló rádiót is bekapcsolhat a hálózatába. Az új csatornákat nem Vajna vállalata fogja közvetlenül működtetni, hanem a már bevett módszer szerint egy olyan megállapodást köt az adókkal (az azokat üzemeltető, a frekvenciákat épp most elnyerő LB Rádió Kft.-vel), amelynek értelmében a műsoridő nagy részében a Rádió 1 szólhat ezeken is.

2010 óta nyolc nagy nemzetközi médiavállalat és befektetőcsoport adta el magyarországi érdekeltségeit többnyire kormányközeli oligarcháknak és üzletembereknek. A nem alaptalan – mondjuk úgy – ellenzéki, antikapitalista felhangú olvasat szerint az „erkölcstelen” tőke „aprópénzért” elárulta a magyarországi nyilvánosságot, odadobta azt a „fasizmusnak”. Egy másik – szerintem szintén érvényes – nézőpont szerint pedig számolgattak és akár jelentős veszteséget termelő, akár nagyon is jövedelmező helyzetekben is azt mondták: “ha a magyar választóknak ennyit ér a liberális demokrácia intézménye, hogy négyévente ilyen kormányt választanak maguknak, akkor miért érezzünk nagyobb felelősséget iránta, mint a magyarok maguk?” Csakhogy soha nem is érezték felelősnek érte magukat.

Egy hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket. Simicska hirdetőoszlopait például ellehetetleníti az intézkedés. Ezzel szemben a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg.

A Mérték Médiaelemző Műhely minden évben elkészíti a lágy cenzúráról szóló elemzését, annak érdekében, hogy átfogó, adatokkal alátámasztott képet adjon a médiarendszerben és a médiapiacon zajló folyamatokról. 2016 sokkoló év volt a magyar médiarendszer szereplői és a sajtószabadság hívei számára. Elemzésünk elérhető a Mérték honlapján.