K-Monitor Adatbázis

2010 óta nyolc nagy nemzetközi médiavállalat és befektetőcsoport adta el magyarországi érdekeltségeit többnyire kormányközeli oligarcháknak és üzletembereknek. A nem alaptalan – mondjuk úgy – ellenzéki, antikapitalista felhangú olvasat szerint az „erkölcstelen” tőke „aprópénzért” elárulta a magyarországi nyilvánosságot, odadobta azt a „fasizmusnak”. Egy másik – szerintem szintén érvényes – nézőpont szerint pedig számolgattak és akár jelentős veszteséget termelő, akár nagyon is jövedelmező helyzetekben is azt mondták: “ha a magyar választóknak ennyit ér a liberális demokrácia intézménye, hogy négyévente ilyen kormányt választanak maguknak, akkor miért érezzünk nagyobb felelősséget iránta, mint a magyarok maguk?” Csakhogy soha nem is érezték felelősnek érte magukat.

Miközben a kormány oligarchái megszerezték az utolsó, független vidéki napilapokat is, a Fidesz az állami médiában is folytatja a valóság sajátos értelmezését.

Heinrich Pecina érdekeltségéhez tartozó Media Development Management Kft.-hez kerültek a Russmedia magyar és román napilapjai (az Észak-Magyarország, a Hajdú-bihari Napló, a Kelet-Magyarország, a Jurnal Aradean, és a Jurnal Bihorean). A Russmedia közleményében azt írják, hogy 100 millió eurót fektetnek a digitális növekedésbe, aminek része, hogy megszabadulnak a napilapoktól.

Schmidt Mária 240 millió forintot fizetett a Figyelőért.

Tényleg megvette Tombor András a Mandiner jobboldali véleményportált, az impresszumban már az ő cége a kiadó. Ezzel kormánybefolyás alá került az egyik olyan felület, ahol adott esetben konzervatív oldalról is bírálták Orbánékat.

A Mérték Médiaelemző Műhely minden évben elkészíti a lágy cenzúráról szóló elemzését, annak érdekében, hogy átfogó, adatokkal alátámasztott képet adjon a médiarendszerben és a médiapiacon zajló folyamatokról. 2016 sokkoló év volt a magyar médiarendszer szereplői és a sajtószabadság hívei számára. Elemzésünk elérhető a Mérték honlapján.

Egy lépéssel közelebb került Tombor András volt miniszterelnökségi főtanácsadó, Habony Árpád hitelezője a Mandiner bekebelezéséhez: céget gründolt Mandiner Press Kft. néven. A polgári konzervatív véleményportált kiadó Mandiner Kft. ügyvezetője, Gerényi Gábor érdeklődésünkre egyelőre nem kívánt nyilatkozni a fejleményekről.

Előfizetői több mint 17 százalékát elvesztette a Figyelő, amióta Schmidt Mária családi cégének vállalkozása vette át a kiadást, és a hetilap a kormány szolgálatába állt. Tavaly versenyt futottak a kormányközeli nagyágyúk a lapért: mielőtt Schmidték érdekeltségénél landolt a kiadói jog, érdeklődött a Matolcsy-rokon Szemerey Tamás, Garancsi István, az Origót bekebelező Száraz István, valamint a Rogán-közeli HG Média is. A tulajdonosváltás után a kormánybiztos asszony impulzív természete miatt több újságíró otthagyta a kiadót.

A reklámadó csaknem duplájára emeléséről szóló törvényjavaslat tartalmaz egy olyan kitételt, ami alapján jó eséllyel már Brüsszel is rá fog bólintani a törvényre, így adószakértők szerint akár le is zárulhat a kormány és az Európai Bizottság közötti jogi vita. Az adóemelés viszont nagyon fájni fog az iparág túlnyomó részének, miközben a piac évek óta egyre nagyobb részét lefölöző Facebooknak és Google-nek továbbra sincs félnivalója.

A 2016-os kormánypárti médiafoglalás egyik stratégiai célja az addig viszonylag független megyei szerkesztőségek domesztikálása volt. Vas András az egyik legszínvonalasabb megyei lap, a Somogyi Hírlap, illetve a Sonline.hu szerkesztőségének tagjaként élte át a Mészáros-garnitúra érkezését.