K-Monitor Adatbázis

Miután kétharmad híján a Fidesznek nem sikerült rendet tenni a parlamentben a közterületi reklámok piacán, Rogán Antal minisztériuma kézi vezérléssel, önkormányzatonként egyesével próbálja rendezni a kérdést. Legalábbis erre enged következtetni az a lapunk birtokába jutott levél, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetirodából küldtek az egyik budapesti fideszes önkormányzat jegyzőjének.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

Több mint húszéves múltú magyar családi médiavállalkozás kerülhet bajba, miután a Médiatanács szemet hunyt a velük szemben pályázó Andy Vajna pályázatának súlyos hiányosságai felett Békéscsabán. A kormánybiztos a delaware-i adóparadicsomba bejegyzett hátterű cégét, a Radio Plus Kft.-t ki kellett volna zárni a helyi rádiós pályázatból. A régi Rádió 1 Békéscsaba – ahol annak idején Rákóczi Ferenc, a Vajna-féle Rádió 1 jelenlegi munkatársa is kezdte a pályafutását – hamarosan akár elnémulhat, hacsak a bíróság nem ad neki igazat.

Egy éve tombolt a nagy háború a takarékszövetkezeti szektorban. Aztán a tavaly júniusi földindulás óta látszólag lecsendesedtek a viharok. Valójában azonban nagyszabású átalakítások, integrációs lépések, fiókbezárások készülnek. Hol tartunk ma? Ezekről a kérdésekről tudtunk meg részleteket.

Egy hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket. Simicska hirdetőoszlopait például ellehetetleníti az intézkedés. Ezzel szemben a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg.

A reklámadó csaknem duplájára emeléséről szóló törvényjavaslat tartalmaz egy olyan kitételt, ami alapján jó eséllyel már Brüsszel is rá fog bólintani a törvényre, így adószakértők szerint akár le is zárulhat a kormány és az Európai Bizottság közötti jogi vita. Az adóemelés viszont nagyon fájni fog az iparág túlnyomó részének, miközben a piac évek óta egyre nagyobb részét lefölöző Facebooknak és Google-nek továbbra sincs félnivalója.

A 2016-os kormánypárti médiafoglalás egyik stratégiai célja az addig viszonylag független megyei szerkesztőségek domesztikálása volt. Vas András az egyik legszínvonalasabb megyei lap, a Somogyi Hírlap, illetve a Sonline.hu szerkesztőségének tagjaként élte át a Mészáros-garnitúra érkezését.

Nagyot aligha téved, aki a Mészáros-közelinek mondott Opimus Nyrt.-nél – a Mediaworks kiadó friss közvetett tulajdonosánál – keresi a becsődölt Buda-Cash Brókerház vagyonának egy csinos, többmilliárd forintos szeletét.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján jelent meg a közlemény, hogy az OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság egyszemélyes tulajdonában lévő OPIMUS PRESS Zrt. megszerezte a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-át.

Mind jobban körvonalazódik, hogy nem hirtelen döntés áll a Népszabadság bedarálása mögött, az ügyletet jó ideje készítik elő, s az igazán nagy fordulat akkor következett be, amikor nyáron a kormányzat nekiment Spéder Zoltán nagyvállalkozónak, akinek addig befolyása volt a napilapra. Abban pedig, hogy éppen most került sor a puccsra, vélhetően szerepe van a bukott népszavazásnak s hogy az újság egyre élesebben bírálta a kormánypártot, sorra jött elő a kellemetlen ügyekkel.