A sporttelepekkel folytatódhat a közvagyon kijátszása a köz felügyelete alól, a kedvezményezettek a bőkezűen dotált, baráti klubok és szövetségek lehetnek.
Vas megyében ugyan kevesebb állami földet árvereztek el, mint másutt, de az eredményekben nyomon követhető az Orbán–Simicska-háború is.
Magyarországon a közszolgálati média pénzköltése továbbra sem transzparens, a napirenden lévő témák pedig sokakat emlékeztetnek a szocializmusban tapasztalt tájékoztatáshoz. Ameddig a hazai közmédia egy túlfinanszírozott, és sokszor veszteséges modellben működik, addig a környező tagállamokra inkább a pénzhiány jellemző - állapította meg jelentésében a Mérték Médiaelemző Műhely.
Sorban írják alá az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetői a kormánnyal kötött, a következő parlamenti cikluson is túlnyúló finanszírozási megállapodásokat, és nem épp úgy, ahogy szerették volna.
Az SZFE új vezetőinek adnának három értékes budai ingatlant, köztük a Színházi Intézetet is. A Magyar Színházi Társaság azt kéri, ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.
Legyen szó hulladékgazdálkodásról, kaszinóról, vasútvonalról vagy atomerőműről is, a NER-oligarcháknak áll a zászló. A kormány ugyanakkor a jövő év tavaszán lejáró kormányzati ciklust átívelve hozza helyzetbe Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt és társaikat.
A földárveréseket elemző volt államtitkár szerint a 30 ezer földműves helyett mindössze 3758-an jutottak birtokhoz a néhány évvel ezelőtti Földet a gazdáknak programban. Ángyán József az adatok megyénkénti feldolgozásának lassan a végéhez érkezik, Szabolcs után már csak két megye marad hátra.
Hatvan – Itt az újabb Boldog-ügy? Három polgármestert gyanúsítottként, hatot pedig tanúként hallgattak ki Heves megye 3. választókerületében – árulta el Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos független képviselő kérdésére.
A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kéri a támogatásokat, mint 2014 után.
Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány.
Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt
