K-Monitor Adatbázis

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Bár a Vodafone többségi tulajdonosa a kormányközeli 4iG lesz, lényegében a teljes vételárat az állam finanszírozza. A versenyhivatalnak is lenne mit vizsgálnia, de nem teszi.

A távközlési vállalat 49 százalékát a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül vásárolják fel.

A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.

Váratlanul érte a távközlési és pénzügyi piac szereplőit a 4iG Nyrt. március végi közleménye: a korábban főleg informatikai fejlesztéssel-üzemeltetéssel foglalkozó vállalat egy előzetes megállapodás értelmében szeptember végéig megvásárolhatja a magyarországi Digi cégcsoportot a román RCS & RDS konzorciumtól. A megállapodásban nem is a 4iG részvétele a különös; a 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, majd a „Mészáros jobbkezének” számító Jászai Gellért többségi tulajdonába került kormányközeli vállalat elképesztő ütemben és számos irányban terjeszkedik. Amióta felvették a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ritmusát, szinte nincs olyan hét, hogy ne nyernének valamilyen többmilliárdos állami közbeszerzést, vagy ne jelentenének be egy-egy cégfelvásárlást.

Megkezdte működését a Magyar Bankholding, s ennek folyományaként az állam elvesztette közvetlen befolyást a Budapest Bank felett. A Budapest Bankot (BB) az Orbán- kormány még 2015-ben vásárolta meg 700 millió dollárért – akkori árfolyamon számolva 214 milliárd forintért a kelet-európai piacról kivonuló amerikai GE Money csoporttól. Az elmúlt években a BB újra állami pénzintézetként működött tisztes, évi 10 milliárd forint feletti nyereséget produkálva, az állam, illetve a vagyongazdálkodásért felelős Mager Andrea tárca nélküli miniszter felügyeletet alatt. Ám ez helyzet megváltozott, ugyanis a kormány a sokáig lebegtetett, nyílt privatizáció helyett a bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be, amelyben az magyar állam részesedése mindössze 30,35 százalék.

A Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik, összesen 408 újságja van.

Energiapiaci információk szerint nem sokkal azután, hogy bejelentették: a NER beszippanthatja a T-Systems informatikai óriást, újabb fontos bejelentés várható. Ebben a MET-csoport és Mészáros Lőrinc valamelyik érdekeltsége fogja közölni, hogy a jövőben a két birodalom együtt kívánja birtokolni és működtetni a Tigáz Zrt.-t, Magyarország legnagyobb gázelosztóját.

Csupán vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek minősül, hogy a Fidesz-közeli alapítványban található médiacégek a Mediaworks központi irányítása alá kerülnek, ezért a GVH nem vizsgálja az ügyet.

Megtámadták a Gazdasági- és Versenyhivatal döntését, amely szerint a 476 médiumot tömörítő óriás létrejöttének nincs akadálya.