K-Monitor Adatbázis

A kormány idén nyárra felszámolta a műemlékvédelem teljes intézményes-tudományos hátterét: amint arról korábban hírt adtunk, a többéves folyamat augusztusra befejeződött. Akkor számolták fel a Miniszterelnökség helyettes államtitkárságán belülre száműzött műemlékvédelmi tudományos részlegét, olyan abszurd módon ráadásul, hogy a művészettörténész szakembereket egy másik államtitkárságra irányítva nyolc általánossal végezhető munkára fogták: előfordult, hogy abc-sorrendbe rendeztettek velük neveket.

A négy kiszemelt ágazat közül már csak egyben, a kiskereskedelemben nincs kormányközeli dominancia, az energia-, és a bankszektorban, valamint a médiában a hatalom elérte azt a célt, amiről maga Orbán Viktor miniszterelnök beszélt egy elhíresült lengyelországi szereplésén 2016 szeptemberében. A kiskereskedelmi szektor történéseinek így különös jelentősége van – főleg, hogy sajtóhírekben időről időre előkerül a külföldi üzletláncok kiszorításának kormányzati szándéka.

Az nem újdonság, hogy egy viszonylag szűk informális klikk tartja kézben a kiüresített kormányzati intézményrendszer csúcsát. Nem ritka, hogy még miniszteri pozícióban lévő szereplők sem dönthetnek vagy nyilatkozhatnak maguktól, miközben rendszeren kívüli „tanácsadók” és családtagok közvetlen befolyással bírnak egyes hivatali döntésekre.

Jogilag és szakmailag megalapozatlan, visszás érvelésnek tartja Polyák Gábor médiajogász azt, amivel Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke igyekezett visszaverni a kérdést: mi az oka annak, hogy mikor az RTL Klub egyesülni akart a Central Médiacsoporttal, azt a hatóság keményen kivizsgálta, ugyanezt viszont Andy Vajna és Mészáros Lőrinc érdekeltségei esetében nem tették meg.

Miután kétharmad híján a Fidesznek nem sikerült rendet tenni a parlamentben a közterületi reklámok piacán, Rogán Antal minisztériuma kézi vezérléssel, önkormányzatonként egyesével próbálja rendezni a kérdést. Legalábbis erre enged következtetni az a lapunk birtokába jutott levél, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetirodából küldtek az egyik budapesti fideszes önkormányzat jegyzőjének.

Kirúgták a frissen Andy Vajna érdekeltségébe került Lapkom több napilapjának a vezetőjét. A Bors című bulvárlapnál, valamint a két legnagyobb példányszámú megyei napilapnál, a Délmagyarországnál és a Kisalföldnél egyszerre neveztek ki új főszerkesztőket és további vezetőket, illetve szerdán távozott a Lapcom vezérigazgató-helyettese is. Az amerikai ideiglenes ügyvivő kedden fogalmazott meg éles kritikát a magyarországi sajtószabadsággal kapcsolatban, mások mellett éppen azért, mert a megyei napilapokat kormányközeli vállalkozók kebelezték be.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

Egyik pillanatról a másikra, indoklás nélkül rúgta fel szerződését a Fejér megyei iparkamarával a felcsúti milliárdos kiadóvállalata. A kamara kiadványában a kormánnyal kritikus közgazdászoknak is teret adott.

Szétválasztotta az MVM-csoport az elnöki és a vezérigazgatói posztot. Az eddigi első számú vezető, Csiba Péter lesz az elnök, míg Zsuga János korábbi termelési és műszaki vezérigazgató-helyettes a vezérigazgató. Milyen lesz a munkamegosztásuk, és mi állhat a döntés hátterében?

Saját akadémiájának „ajándékozta” a kormány az Építészeti Múzeumot és az örökségvédelmi gyűjtemények kezelésének feladatát, utóbbihoz pénzt és ingatlant is ad. De ez nem lehet dolga egy független köztestületnek.